A légvezetéknek való ütközés komoly veszélyforrás a madarak számára
Az elektromos vezetékek nemcsak az áramütés miatt jelentenek veszélyt a madarak számára. Ha ködös időben, szürkületben vagy éjszaka nem vagy már csak későn veszik észre a légi akadályt, a vezetéknek ütközve az életük végét jelentő sérülést szenvedhetnek, vagy olyan súlyosan sérülhetnek, amely lehetetlenné teszik számukra a táplálékszerzést. Különösen fenyegetettek az éjszaka aktív madarak, de a nagytermetű, rosszul manőverező szárnyasok - például a túzokok -, és a nagy csapatokban repülő partimadarak vagy a darvak, szürke gémek, hattyúk miatt is aggódhatunk.
Talán nem is jutna eszünkbe, hogy még a kisebb testű madarak is áldozatul eshetnek a vezetékeknek. A bal oldali képen látható északi madárvendégünket, egy fenyőrigót is ilyen végzetes baleset érte, de guvatot és vörös vércsét is találtunk vezetékek alatt az elmúlt hetekben. A vezetéksorokat több területen is ellenőrzik természetvédelmi őrkerület-vezetőink, a természetmegőrzési osztály munkatársai és a gyepvédelmi tanácsadók, hogy a problémás szakaszokat megismerjük és megoldást sürgethessünk a szolgáltatóktól.
A jellemzően alacsonyan repülő nagy testű túzoknak is igen komoly veszélyt jelentenek a légvezetékek. Előremutató változás, hogy a fokozottan védett faj védelmében az elmúlt években az MVM Démász 35, az E.ON csaknem 30 kilométer középfeszültségű légvezetékszakaszt helyezett földbe a Felső-Kiskunságban, ezzel eltávolítva a túzokot legjelentősebben veszélyeztető tényezőt.
Munkatársaink más szakemberekkel közösen néhány évvel ezelőtt egy cikkben részletesen bemutatták a témát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület angol nyelvű tudományos madártani folyóiratában, az Ornis Hungarica-ban, mégpedig a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben és környékén észlelt ütközések alapján. 63 faj 519 egyedének adatait elemezték, amelyek vezetékkel való ütközés következtében pusztultak el vagy sérültek meg.
Az elemzés alapján az volt megállapítható, hogy a légvezetékkel történő ütközés leginkább olyan madarakat érintett, amelyek vizes élőhelyeket, illetve vizes élőhelyeket és mezőgazdasági területeket egyaránt használtak. Az ütközésekben leginkább a daru-, lile-, gödény- és lúdalkatú madarak érintettek. A fészkük/pihenőhelyük és a táplálkozó-területük között rendszeresen, naponta mozgó madaraknál nagyobb a veszélye a baleseteknek. A darvaknál a köd fokozta az ütközéses esetek számát. Az ütközés során a középfeszültségű légvezetékeknél a nagyobb méretű madarak egy része megégett.
Munkatársaink felhívták a figyelmet arra is, hogy a legveszélyesebb vezetékszakaszok földkábelbe helyezése megszünteti az ütközést, a nagyfeszültségű szakaszokon pedig a láthatóság növelésével mérsékelhető a madarak légvezetékkel történő ütközéseinek száma. Javasolták továbbá, hogy vizes élőhelyeken és vizes élőhelyek között új elektromos vezeték csak földkábeles megoldással létesülhessen.
szöveg: Hraskó István
