Gyepek használata
Gyepek természetvédelmi szempontú használata védett és Natura 2000 területeken
A különböző gyeptípusok, illetve területek esetében más és más szempontokat kell figyelembe venni a természetkímélő gyephasználat során. A természetvédelmi és környezetvédelmi szempontok egy része jogszabályban került meghatározásra, így betartása kötelező! A kötelező előírásokon felül számos olyan ajánlás/irányelv létezik, amelyek betartásával Ön is hozzájárul természeti értékeink megőrzéséhez. A nem kötelezően betartandó természetvédelmi ajánlásokat gyeptípusonként mutatjuk be.
Az elmúlt években több vizsgálat is történt a különböző, nagyüzemi méretben használt kaszatípusok természetvédelmi hatásainak vizsgálatára.
Minden gyep (rét, legelő) hasznosítású területre érvényes jogszabályi előírások
Igazgatóságunk működési területén csaknem minden védett természeti terület Natura 2000 terület is egyben, így a Natura 2000 területen lévő gyepek kezelésére vonatkozó előírásokat többnyire védett területen is alkalmazni kell. További kötelező előírásokat tartalmazhat a védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve, amelyekről weboldalunkon és a védetté nyilvánító jogszabályokból tájékozódhat.
Engedélyhez kötött tevékenységek:
Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz - 1996. évi LIII. törvény 38.§ (1) bekezdés b) pontja alapján;
Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához - 275/2004 (X.8.) korm. rendelet 9.§ (2) bekezdés b) pontja alapján;
Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez - 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 4. § (4) bekezdés b) pontja alapján.
Általános előírások:
Natura 2000 területen a gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani (a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 3. § (1) bekezdése alapján).
A kötelező hasznosítás néhány élőhely-típusnál (lásd. alább) kifejezetten káros természetvédelmi szempontból. Natura 2000 területen a gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos (a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 3. § (4) bekezdése alapján).
Natura 2000 területen tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos.(a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 3. § (5) bekezdése alapján).
Natura 2000 területen napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos (a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 4. § (3) bekezdése alapján).
Natura 2000 területen a belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos (a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 4. § (2) bekezdése alapján).
Natura 2000 területen az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos (a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 5. § (2) bekezdése alapján).
Legeltetés esetén:
Natura 2000 területen, gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető (a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 3. § (2) bekezdése alapján).
Natura 2000 területen a gyepterület túllegeltetése tilos (a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 3. § (3) bekezdése alapján).
Kaszálás esetén:
Natura 2000 területen a terület legalább 5, legfeljebb 10%-át – beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is – kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni (a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 4. § (1) bekezdése alapján).
Natura 2000 területen a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező (a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 5. § (1) bekezdése alapján).
Natura 2000 területen a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. Amennyiben az inváziós és termőhely-idegen növényfajok elleni védekezés miatt a földhasználó nem tudja betartani az előírt 5% területrész kaszálatlanul hagyását, úgy ezt a kaszálás időpontjáról szóló előzetes bejelentésével egy időben jeleznie kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak (a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 5. § (3) bekezdése alapján).
Natura 2000 területen, gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos (a 269/2007 (X.18.) korm.rendelet 5. § (4) bekezdése alapján).
Natura 2000 területen a fenti korlátozások és előírások betartásáért a gazdálkodó kompenzációt igényelhet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet alapján.
A kaszálás bejelentéséhez használható űrlap ITT letölthető! A kitöltött űrlapot eljuttathatja Igazgatóságunknak levélben (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.) faxon (76/481-074) vagy e-mailben (titkarsag@knp.hu). A postai levélküldés hosszú ideje miatt javasoljuk a faxon vagy e-mailben történő bejelentést.
Kaszálás bejelentése Natura 2000 területen e-ügyintézéssel IDE kattintva indítható.
Természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és eszközök
Kedvező kaszálási módok
A kaszálandó terület állatvilágának, elsősorban a madaraknak és az emlősöknek, túlélése szempontjából meghatározó fontosságú a kaszálás térbeli menete. Természetvédelmi szempontból a legkedvezőbb a terület középpontjából kifelé történő kaszálás, mert ekkor az állatok a lábon álló növényzetben rejtőzködve tudnak a kaszálatlan részek felé haladni.
Búvósávok és kaszálatlanul hagyott területek
A kaszálás során kaszálatlanul hagyandó területek (búvósávok, foltok) nyújtanak menedéket és biztosítanak élőhelyet a gyepek állatvilágának. A kaszálatlanul hagyott területek (5-10%) meghagyása többféleképpen is történhet.
A legtöbb gyep esetében 100 méterenként (kb. 25-30 kaszanyom) fenn kell hagyni egy 10m szélességű (3-4 kaszanyom) sávot. A sávok szélessége és száma a gyep alakja és mérete függvényében változhat. A búvósávok abban az esetben a leghatékonyabbak, ha összefüggő hálózatot képeznek a területen. A búvósávokat az ősz folyamán le lehet szártépőzni, így ezeken a helyeken is biztosítható a gyep felújulása.
Sok gyep esetében azonban a kaszálatlanul hagyandó területet célzottan kell kijelölni egyes fajok (pl. haris, védett növények) védelme érdekében. Az ilyen gyepek esetében a gazdálkodó és a természetvédelmi szakember kaszálás előtt a terület bejárása során határolja le az adott évben fennhagyandó területet, amely a legtöbb esetben ősszel szintén szártépőzhető.
Nagy területek (>20 ha) esetében a búvósávok fennhagyása helyett/mellett célszerűbb a mozaikos kaszálás alkalmazása. Ebben az esetben a kaszálandó területet nem egy időben, hanem időben eltolva, 2-3 részletben kaszálják le. A kaszálások között legalább egy hónap teljen el, hogy az elsőként lekaszált területen a növényzet regenerálódhasson, mielőtt a fennhagyott terület kaszálása megkezdődik.
Vadriasztó felszerelése és használata
A védett és Natura 2000 területeken a vadriasztó lánc használata minden esetben kötelező. A vadriasztó lánc felszerelésének módja azonban nem mindegy, a nem megfelelően felszerelt láncok nem töltik be funkciójukat és a legtöbb esetben balesetveszélyesek is. Az optimálisan felszerelt vadriasztó a traktor elején, mintegy 4-4,5 m-re helyezkedik el a traktor hátuljára elhelyezett kaszától. A legtöbb traktor esetében jó megoldás a pótsúlyokra felszerelt tartószerkezeten, 5-8 cm-ként lógatott vasláncok alkotta láncfüggöny. Lényeges, hogy a vadriasztó láncfüggöny csak akkor töltheti be riasztó funkcióját, ha a traktor megfelelően lassan halad.
Kaszatípusok, a kasza szélessége és a kaszálás sebessége
A Pro Vértes Közalapítvány több kaszatípus hatását vizsgálta az elmúlt években. Vizsgálataik alapján egyértelműen az ún. alternáló vagy vágókéses kaszák alkalmazása a legkedvezőbb természetvédelmi szempontból. A rotációs technológiával működő korong- és dobkaszák esetében az örvénylés és a szívóhatás miatt nagyobb az esélye az állatok pusztulásának.
Lényeges összefüggés tapasztalható a kasza szélessége és a kaszálás sebessége között. Gazdasági szempontból minél szélesebb a kasza és minél gyorsabban halad a traktor, annál hatékonyabb az eszköz. Természetvédelmi szempontból azonban éppen ellenkezőleg, a kisebb szélességű kasza és a lassú haladás a megfelelő. Ha pl. a traktor 4-6 km/h sebességgel halad kaszálás közben, akkor a vadriasztó lánc jelzése és a kasza odaérkezése között mindössze 2-3 másodperc telik el, ami a legtöbb faj számára nem elegendő a meneküléshez. Egy 6 m széles kasza esetében a felriasztott állatnak ennyi idő alatt 3-6 métert kell megtennie, míg egy 2 m széles kasza esetében csak 1-2 métert. A felrepülő madaraknak talán még a szélesebb kasza esetében is van esélye, de a növényzetben bujkáló egyedek vagy a vadriasztó lánc által lesöpört egyenesszárnyúak gyakorlatilag esélytelenek. Emiatt védett és Natura 2000 területeken 3 méternél szélesebb kaszák használata nem javasolt.
