Feladataink

A hazánkban másodikként, 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták.

A különleges, síkvidéki táj - látszólagos egyhangúsága ellenére - sokféle, változatos élőhelyet foglal magába. Egyszerre őrzi a természet állandó változásának nyomait, a víz és a szél felszínformáló erejét, és az évszázadok óta itt élő emberek kézjegyét.

Más nemzeti parkokkal ellentétben a Kiskunsági Nemzeti Park nem egybefüggő terület, hanem mozaikos felépítésű, kilenc egységből álló hálózat, amely magában hordoz minden jellegzetes kiskunsági értéket.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósághoz számos egyéb védett terület – három tájvédelmi körzet, 19 természetvédelmi terület, valamint egy bioszféra-rezervátum is tartozik.

Az Igazgatóság működési területe lefedi Bács-Kiskun megyét, Csongrád megye egy részét, illetve Pest megye déli részét is érinti.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság feladatait elsősorban a környezetvédelmi, és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30) korm. rendelet határozza meg, de ezen kívül számos más jogszabály  is határoz meg további feladatokat.

Az Igazgatóság legfontosabb feladata a védett természeti területek fenntartásának megtervezése és végrehajtása, a kutatásszervezés, az ismeretterjesztés és a vagyongazdálkodás. Emellett alapvető célkitűzés az Igazgatóság működési területén a táj jellegzetes képének, érintetlenségének, az élővilág zavartalanságának, fajgazdagságának és a vizek tisztaságának megőrzése; az erdők, a talaj és más megújuló erőforrások védelme; a kultúrtörténeti értékek megóvása. 

Természetvédelmi kezelés

Tényleges, kifejezetten természetvédelmi célú beavatkozások elsősorban a Magyar Állam tulajdonában lévő és az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területeken történnek, de számos esetben más állami vagyonkezelőkkel (pl. vízügyi igazgatóság, erdőgazdaságok) vagy magánszemélyekkel, önkormányzatokkal működünk együtt a természeti értékek hosszú távú fennmaradásának biztosítása érdekében. A nem természetvédelmi kezelésben lévő területeken a Magyar Állam elsősorban hatósági eszközökkel és különféle támogatásokkal (pl. pályázatok) biztosítja a természeti értékek fennmaradását.

A természeti értékek fennmaradásához optimális esetben nincs szükség semmilyen beavatkozásra. Az emberi tevékenység következtében kissé leromlott vagy éppen annak hatására kialakult élőhelyeken már szükség lehet „aktív” beavatkozásokra (pl. legeltetés, kaszálás), amelyeket az Igazgatóság saját szakszemélyzetével, gépparkjával és állatállományával végez. A teljesen elpusztult vagy jelentős mértékben leromlott területeken azonban már komolyabb beavatkozásokra, ún. élőhely-rekonstrukcióra lehet szükség (pl. a Vesszős-széken, a tiszaalpári Nagy-tónál, a Böddi-széken).

A beavatkozások sok esetben nem az élőhelyek megőrzése, hanem egy-egy veszélyeztetett faj (pl. túzok, kocsányos tölgy, rákosi vipera stb.) védelme érdekében történnek. A fajmegőrzési programok, bár egy-egy faj védelmét célozzák, a legtöbb esetben további ritka fajok védelmét is elősegítik.

Őrzés és védelem

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a Természetvédelmi Őrszolgálat teljesít szolgálatot. Elsődleges feladatuk a védelem alatt álló területek, élőhelyek és fajok őrzése, további károkozások megelőzése a természetvédelmi kezelés hatósági eszközeivel: helyszíni bírság kiszabása, szabálysértési vagy bűnügyi feljelentés. 

Természetvédelmi kutatások

Igazgatóságunk sokrétű feladatai közé tartozik többek között a terepi biotikai (természeti értékekre vonatkozó) adatok gyűjtése is. Az így nyert adatsorok alapján, nyomon követhetők a természet állapotában bekövetkezett változások. A kutatások másik csoportja egyedi felméréseket (pl. alapállapot felmérések), vagy valamilyen speciális probléma (pl. inváziós fajok szelektív kezelésének erőforrás igényének meghatározása) megoldására irányuló vizsgálatokat takar.

Igazgatóságunk működési területén a természetvédelmi kutatásokat saját munkatársaink, a Természetvédelmi Őrszolgálat, önkéntesek és különböző megállapodások keretében egyetemi kutatócsoportok végzik. A kutatások eredményeit hazai és nemzetközi tudományos és ismeretterjesztő folyóiratokban publikáljuk.

Az Igazgatóság működési területén elmúlt 5 évben több, mint 50 kutatás valósult meg egyetemi hallgatók bevonásával. Többségükben:

• védett fajokkal (pl. rákosi vipera, túzok, szalakóta, földikutya, ürge, homoki nőszirom, homoki kikerics) és fajcsoportokkal (pl. nappali lepkék, szitakötők, hüllők);
• védett területekkel (pl. Kőrös-éri TK, Peszéradacsi rétek);
• vadászattal (pl. védett területen végzett ragadozógazdálkodás, erdészeti vadkár);
• vízgazdálkodással (pl. hullámtéri vízrendszerek modellezése);
• talajtannal (pl. a homoki nőszirom termőhelyigénye);
• mezőgazdasággal (pl. az agrártámogatások természetvédelmi vonatkozásai, a mezőgazdasági tevékenységek biodiverzitásra gyakorolt valamint szocio-ökonómiai hatásai);
• erdőgazdálkodással-erdőkezeléssel (pl. a kocsányos tölgy természetes újulata) kapcsolatos témákban.

Véleményezés

Az Igazgatóság alapfeladatai keretében véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatot, a településrendezési terveket, valamint a településképi arculati kézikönyvet és településképi rendeletet.

Szakértői tevékenység

Az Igazgatóság 2005 óta természetvédelmi szakértőként működik közre a természetvédelmi hatósági eljárások során, amennyiben a természetvédelmi hatóságként működő kormányhivatalokkal, illetve a települési jegyzők megkeresik egy-egy ügyben. A hatósági megkeresések száma évről évre változik, de általában meghaladja a kettőszázat.

Környezeti nevelés

A környezeti nevelés keretében elsősorban óvodás, általános- és középiskolás gyerekeknek szervezünk programokat (erdei iskola, foglalkozások), ahol játékos programok, kirándulások keretében megismerkedhetnek a térség természeti értékeivel, vagy éppen kézműves foglalkozásokon vehetnek részt.

Ökoturisztika

A természetvédelmi kezelési tevékenység fontos része a természeti értékek bemutatása a nagyközönségnek. Az Igazgatóság tanösvényeket és bemutatóhelyeket, látogatóközpontot, bemutatóhelyeket tart fenn, ahol a látogatók megismerkedhetnek az adott térség természeti értékeivel és a természetvédelem napi munkájával. A bemutatóhelyek mellett számtalan kiadvány, térkép segíti az ide látogató természetszerető látogatókat, akik természetesen túravezetést is kérhetnek. Programkínálatunk fontos része a szakvezetéses túráink, melyekről programfüzetünkben vagy a weboldalunk Programok menüpontjában tájékozódhat.

Tanácsadás

Az Igazgatóság napi munkájában egyre jelentősebb szerepet tölt be a különböző szervezeteknek és személyeknek nyújtott tanácsadás. A tanácsadás meglehetősen széleskörű, a különböző mezőgazdasági támogatások igényléséhez benyújtandó adatlapok kitöltésében adott segítségtől, a helyi védetté nyilvánítások szakmai előkészítésig terjed.