Élőhely- és fajvédelmi célokat szolgáló területek

Két, relatíve kisebb természetvédelmi jelentőségű különleges természetmegőrzési terület, és 42 kiemelt közösségi jelentőségű természetmegőrzési terület található az Igazgatóság működési területén. Utóbbiak olyan Natura 2000 területek, amelyek legalább egy, az Élőhelyvédelmi Irányelv által szigorúbban oltalmazott élőhely vagy faj védelmét is ellátják. Mindezek összesen 120 ezer hektárt megközelítő kiterjedésűek (a működési terület nem egészen 12%-a), 78%-uk már a kijelölés előtt védett természeti terület volt.

A madárvédelmi és élőhelyvédelmi célokat szolgáló Natura 2000 területek természetesen egymással átfedésben vannak. Együttes kiterjedésük megközelíti a 165 ezer hektárt, az Igazgatóság működési területének 16,5%-át. Ez az érték alacsonyabb a 21% körüli országos átlagnál, és valamivel az uniós átlagnál is, elsősorban annak köszönhetően, hogy a működési terület része a kiterjedtebb természetközeli élőhelyekben már sajnos igen gyér felső-bácskai régió.

A 15 776 hektáros Felső-kiskunsági szikes puszta (HUKN20001) némi kiterjesztéssel lényegében a Kiskunsági Nemzeti Park helyi területegységét fedi le. A Kárpát-medence legjelentősebb szoloncsák és szolocsák-szolonyec szikes pusztáinak egyike, helyenként értékes löszgyepmaradványokkal. A bennszülött, csak a Duna-völgyben élő pusztai gyalogcincér legfontosabb élőhelye. Emellett jellemző függelékes faja például a molnárgörény, az ürge, a vidra, a dunai gőte, a vöröshasú unka, a mocsári teknős és a kisfészkű aszat. Hozzá hasonló természeti értékekkel bír az 1655 hektár kiterjedésű, nem védett Tass-szalkszentmártoni szikes puszta (HUKN20005).

 A 19 578 hektárnyi Felső-kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta (HUKN20009) a KNPI működési területének legnagyobb élőhely- és fajvédelmi területe (országosan a tizenkettedik). A fehér vizű szikes tavak kárpát-medencei elterjedésének központja, a legfajgazdagabb szoloncsák szikesek hazája. Jellemző függelékes fajai és élőhelyei az előbbiekkel egyezőek, déli területrészein tollas szálkaperjés erdőssztyeppi maradványgyepek is megjelennek.

Az 1628 hektáros Peszéri-erdő (HUKN20002) a Duna-Tisza köze legfajgazdagabb erdőssztyepp-erdeit (gyöngyvirágos tölgyesek, pusztai tölgyesek, kékperjés nyíresek) tartalmazza, amelyek magas természetességű homoki sztyepprétekkel, nyílt homoki gyepekkel és kékperjés láprétekkel mozaikolnak. Ezen a tájon észlelték utoljára az országban - sajnos immár közel évtizede - a magyar ősziaraszolót. A földalatti gombákban gazdag térségben jelentős állománya él a szarvas ganéjtúrónak. A terület legértékesebb részeinek védetté nyilvánítása előkészítés alatt áll.

14 436 hektár kiterjedésű a Felső-Kiskunsági turjánvidék (HUKN20003), amely tizenegy élőhely és huszonegy közösségi jelentőségű növény- és állatfaj védelmére lett kijelölve, és ezzel listavezető az Igazgatóság működési területén. Az itt található védett élőlények sokaságából csak a növényfajok száma meghaladja a százat. A Kiskunsági Nemzeti Park Peszéradacsi-rétek nevű területegységét teljes egészében lefedi, de az ezzel szomszédos lápterületekre, homokbuckásokra és erdőssztyepp-erdőkre is jócskán kiterjed. Az ország legnagyobb rákosi vipera, magyar tarsza és homoki kikerics állományának, második legnagyobb homoki nőszirom populációjának ad otthont. Országos léptéken is jelentős kiterjedésűek homoki gyepjei és kékperjés láprétjei, kiemelkedő fontosságúak például szarvas ganéjtúró, magyar futrinka, vérfű-boglárkalepke, nagy tűzlepke, mocsári kardvirág és kisfészkű aszat állományai. A KNPI működési területén itt található az üde (kormos csátés) síkláprétek többsége.   

A 4585 hektár kiterjedésű Dél-Őrjeg (HUKN20032) legismertebb egyedi jellegzetességét a hét évtizednél hosszabb ideig folytatott tőzegbányászat következtében kialakult, többségében természetközeli állapotú, rekettyés fűzlápokkal, gyékényes úszólápokkal, fajgazdag hínárnövényzettel tarkított, gyakorlatilag járhatatlan vadvilággá regenerálódott bányatavak adják. Ezek együttes kiterjedése meghaladja a négyszáz hektárt. A Homokhátság nyugati pereme e térségben már magas löszfallal szakad le a Duna hajdani árterére, a meredek lejtőkön értékes löszgyepmaradványok tenyésznek. A terület további jellegzetes függelékes élőhelyei a láperdők, keményfás ligeterdők, kékperjés láprétek és mocsárrétek. Jelentős állománya él itt a nagy tűzlepkének, vérfű-boglárkalepkének, kis fillércsigának, balogcsigának, nagy hasascsigának, vidrának, réti csíknak, lápi pócnak, és természetesen a vízi kétéltűeknek és hüllőknek. Itteni mocsárréteken tenyészik az ország legerősebb kúszó zeller populációja.

Hazánk déli határához simul a Déli-Homokhátság (HUKN20008) 2341 hektárnyi mozaikja. Legfontosabb függelékes élőhelyei a mélyebb fekvésű semlyékek kékperjés láprétjei, mocsárrétjei és szikes rétjei, valamint a száraz pannon homoki gyepek. Védett növény- és állatfajokban a Homokhátság egyik leggazdagabb régiója. Itt él egyebek mellett az ország legnagyobb mocsári kardvirág állománya, és több pannon bennszülött növényfajunknak, így a tartós szegfűnek, homoki nősziromnak, homoki kikericsnek és kisfészkű aszatnak szintén jelentős populációit oltalmazza a terület. Jellemző függelékes állatfaja a vidra, molnárgörény, skarlátbogár, mocsári teknős, dunai gőte és vöröshasú unka.

A Homokhátság legszebb buckavidékei közé tartozik az 1921 hektár kiterjedésű Tázlár-kiskunhalasi homokbuckák (HUKN20023). Területén található az ország "második számú" homoki kikerics populációja. A közeli 714 hektáros Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák (HUKN20035) területén él a világ legnagyobb fennmaradt tartós szegfű állománya.

A 11 660 hektár kiterjedésű Bócsa-bugaci homokpuszta (HUKN20024), amely egyben a Kiskunsági Nemzeti Park fontos területegysége, a kárpát-medencei bennszülött életközösségnek számító pannon homoki gyepek és borókás-nyárasok legjelentősebb őrzője. Itt található a világ második legnagyobb tartós szegfű állománya, és az ország hasonló "helyezéssel" bíró rákosi vipera populációja. Fontos függelékes fajai közé tartozik a magyar futrinka, a pusztuló nyárfákban élő skarlátbogár, az ürge, a homoki kikerics, és a homoki nőszirom.

A 3581 hektáros Izsáki Kolon-tó (HUKN30003) az azonos nevű nemzeti parki területegységen kívül a tó nyugati oldalára kifutó, nem védett homokbuckákra is jókora darabon kiterjed. A szikeseket kivéve jó természetességi állapotban megtalálható itt a Homokhátság szinte valamennyi függelékes élőhelye, láperdőktől, keményfás ligeterdőktől kezdve a borókás nyárasokon, pannon homoki gyepeken, kékperjés lápréteken, mocsárréteken keresztül a télisásosokig, eutróf és lápi jellegű vizekig. Itt él az ország egyik legnagyobb lápi póc és lápi (piros) szitakötő populációja, természetesen bőséges a vizekhez kötődő, függelékes kétéltűfajok, az apró fillércsiga, a mocsári teknős, a réti csík, a vidra állománya.

A 4321 hektárnyi Ágasegyháza-Orgoványi rétek (HUKN20015) területén szintén nem védett homokbuckással egészül ki a hasonló nevű nemzeti parki egység. A pannon homoki gyepek és borókás-nyárasok mellett jelentős kiterjedésű vizes élőhelyeket, így kékperjés lápréteket és mocsárréteket is oltalmaz. Jellemző függelékes fajai egyebek között a homoki nőszirom, kisfészkű aszat, nagy tűzlepke, vérfű-boglárkalepke, vöröshasú unka és a dunai gőte.

Teljes egészében nemzeti parki védettség alatt áll a Fülöpházi homokbuckák (HUKN20011) gyakran látogatott 2117 hektárja. A homokbuckásokon kívül egyre erőteljesebben kiszáradó szikes élőhelyeket oltalmaz.

A Tisza-völgy duna-tisza közi részének legnagyobb és legértékesebb élővilágú, értékes löszgyepmaradványokat bújtató szikes pusztája a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részét képező, 4875 hektáros Baksi-puszta (HUKN20019), az érintetlen szépségű Büdösszéki-tóval. Jellemző függelékes faja még a réti csík, a kisfészkű aszat, a mocsári teknős, dunai gőte és vöröshasú unka.

A Tisza hullámterének szinte teljes magyarországi szakasza Natura 2000 területként lett kijelölve, nincs ez másként a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területére eső részekkel sem. Bátran állítható, hogy a részben nemzeti parki védettséget élvező 3288 hektáros Tisza Alpár-bokrosi ártéri öblözet (HUKN20028) a hazai hullámtér legértékesebb részei közé tartozik. Elég nagy ahhoz, hogy az árvizek az egykori, szabályozás előtti állapotokra emlékeztető módon terülhessenek szét rajta, számos jó állapotú puhafás ligeterdőt, ártéri mocsarat, gazdag élővilágú holtágat éltetve. A Homokhátság keleti peremét kísérő, szivárgó vizek által táplált égeres láperdők, a hajdani magasártér keményfás ligeterdeinek maradványai szintén értékei sorát gyarapítják. Jelentős állományai élnek itt egyebek között a vidrának, apró fillércsigának, skarlátbogárnak, réti csíknak, mocsári teknősnek és a tavi denevérnek.

Számos folyóvízi értéket, így vágó csík, selymes durbincs, széles durbincs, szivárványos ökle, balin, garda és magyar bucó állományokat őriz a 7931 hektáros Alsó-Tisza-völgy (HUKN20031), amely a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet hullámtéri részeit és a Mártélyi Tájvédelmi Körzetet is magában foglalja. A folyó főmedrén túl számos további természeti érték védelmét biztosítja, így a fajgazdag folyóparti iszapnövényzetét, puhafás és keményfás ligeterdőkét, mocsárrétekét, kiemelkedő tájképi szépséggel bíró holtágakét, vagy függelékes fajok közül a vidráét, skarlátbogárét, mocsári teknősét, az itt inkább állóvizekben honos réti csíkét és a tavi denevérét.

Nemes egyszerűséggel a Duna és ártere (HUDI20034) nevet kapta legnagyobb folyónk északról, Pest megyéből Soltig húzódó főmederrésze és hullámtere. Az oltalmazott terület a bal parton is szép, természetközeli állapotú, dunántúli területeket idéző tölgy-kőris-szil ligeterdőket, valamint fűz-nyár ligeterdőket tartalmaz. Korhadó fákban élő, ritka függelékes bogárfajuk a remetebogár és a kerekvállú állasbogár. Különösen gazdag a folyó oltalmazandó halfaunája, a balintól kezdve a halványfoltú küllőn, vágó csíkon, széles és selymes durbincson, ingolákon, leánykoncéron, gardán, szivárványos öklén át a magyar és német bucóig.

A KNPI működési területén található további, élőhely- és fajvédelmi célú Natura 2000 területek, valamint fontosabb függelékes fajaik és élőhelyeik a következők:

• Solti ürgés gyep (HUKN20007); 110 ha: ürge, pannon szikes vegetáció.
• Fülöpszállás-soltszentimre-csengődi lápok (HUKN20013); 3122 ha: kékperjés láprét, üde síkláprét, mocsárrétek, nagy tűzlepke, vérfű-boglárkalepke, mocsári teknős, dunai tarajosgőte.
• Kiskőrösi turjános (HUKN20022); 2870 ha: kékperjés láprét, üde síkláprét, kőrises láperdő, mocsárrét, nagy tűzlepke, vérfű-boglárkalepke, apró fillércsiga, balogcsiga, lápi póc, réti csík, mocsári teknős, dunai tarajosgőte, csengettyűvirág.
• Ökördi-erdőteleki-keceli lápok (HUKN20021); 2517 ha: kékperjés láprét, üde síkláprét, kőrises láperdő, mocsárrét, balogcsiga, nagy tűzlepke, vérfű-boglárkalepke, lápi póc, réti csík, mocsári teknős, dunai tarajosgőte.
• Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN20033) 240 ha: síksági pannon löszgyep.
• Hajósi homokpuszta (HUKN20014); 186 ha: homoki kikerics, ürge, pannon homoki gyep.
• Dél-Bácska (HUKN20004); 781 ha: pannon szikes vegetáció, síksági pannon löszgyep, kisfészkű aszat, dunai tarajosgőte, vöröshasú unka.
• Jánoshalma-kunfehértói erdők (HUKN20018); 992 ha: pannon borókás-nyáras, erdőssztyepp-tölgyes, pannon homoki gyepek, magyar futrinka, skarlátbogár, homoki nőszirom, homoki kikerics.       
• Imrehegy-pirtó-kiskunhalasi homokbuckák (HUKN20036); 1564 ha: pannon borókás-nyáras, pannon homoki gyep, magyar futrinka, homoki kikerics.
• Harkai-tó (HUKN20020); 637 ha: pannon szikes vegetáció, mocsárrét, kékperjés láprét, dunai tarajosgőte, mocsári teknős, vöröshasú unka.
• Pirtói Nagy-tó (HUKN20030); 265 ha:  kékperjés láprét, mocsárrét, pannon szikes vegetáció.
• Móricgáti lápok (HUKN20026); 767 ha: kékperjés láprét, mocsárrét, nagy tűzlepke, vérfű-boglárkalepke.
• Péteri-tó (HUKN20027); 782 ha: pannon szikes vegetáció, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, mocsári teknős.
• Fülöpházi Hosszú-rét (HUKN20025); 466 ha: kékperjés láprét, télisásos.
• A duna-tisza közi viszonylatban sűrű ürgeállomány védelmét szolgálja a 74 hektáros Szabadszállási ürgés gyep (HUKN20010); 74 ha: ürge.
• Matkópusztai ürgés gyep (HUKN20016); 155 ha: ürge.
•  Szegedi ürgés gyep (HUKN20012); 188 ha: ürge.
• Nagynyíri-erdő (HUKN20006); 750 ha: erdőssztyepp-tölgyes, borókás-nyáras, skarlátbogár, homoki kikerics, homoki nőszirom.
• Nyárlőrinci-erdő (HUKN20034); 207 ha: erdőssztyepp-tölgyes.
• Csongrád-Bokrosi Sóstó (HUKN3001); 714 ha: pannon szikes vegetáció; vöröshasú unka, dunai tarajosgőte.
• Gátéri Fehér-tó (HUKN30002); 830 ha: pannon szikes vegetáció, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte.
• Csongrádi Kónya-szék (HUKN20029); 456 ha: pannon szikes vegetáció, vöröshasú unka.
• Közép-csongrádi szikesek (HUKN20017); 1142 ha: pannon szikes vegetáció, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte.
• Kékhegyi Lőtér (HUKN21037) 460 ha; pannon homoki gyepek, magyar futrinka
• Közép-Tisza (HUHN20015) (csak kisebb rész KNPI működési terület):  tompa folyamkagyló, selymes durbincs, széles durbincs, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, balin, garda, magyar bucó.
• Ráckevei Duna-ág (HUDI20042) (csak kisebb rész KNPI működési terület): puhafás ligeterdők, keményfás ligeterdők.
• Tolnai Duna (HUDD20023) (csak részben KNPI működési terület): puhafás ligeterdők, keményfás ligeterdők, tompa folyamkagyló, balin, széles durbincs, selymes durbincs, leánykoncér, magyar bucó, vidra, tavi denevér.