Dunatetétlen, Csárda-halom

Megközelíthető: 53. számú főút dunatetétleni leágazásánál.

Látogatható: egész évben, gyalogosan

A Csárda-halom az egyik jelentős Duna-völgyi ér, a Nagy-ér mellett húzódó természetes dombhát magasításával keletkezett. Egyike volt azon kevés helynek, melyen a környékbeliek a rendszeres dunai árvizek levonulását végigkísérhették.

A Csárda-halmot a 18-19. századi térképeken szinte minden esetben jelölik. Fontos megálló volt a Kiskőrös - Kiskunhalas felé vezető út és a Harta - Fülöpszállási út kereszteződésében. 

A halom egy természetes dombvonulaton mesterségesen emelt földhányás (kunhalom), mely évszázadokkal ezelőtt élt emberek kétkezi munkájával jött létre. A halom, méreténél fogva, alkalmas lehetett a környék megfigyelésére, valamint tájékozódási szempontból fontos terepalakulat lehetett.

A halmot a 19. század végétől a 21. század elejéig többször megbontották. Az I. és II. katonai felmérés szerint a hartai út (az 5305. sz. út elődje) délről kerülte, a későbbi, 1950-80 közötti térképeken és 1950-es évekbeli térképészeti légi fényképeken már a dombot szeli át.  A Csárda-halom esete nem egyedi, a 19. és 20. század során számos alföldi, út menti halmot elhordtak, földjét töltésekhez, építkezésekhez használták.

A domb jelenlegi alakja háromszöghöz hasonló, jól kiemelkedik környezetéből. Az anyagbányászat során a domb magja elpusztult, ezért azt ma már csak közelítőleg lehet jelölni, mint ahogy a halmon az újkorban állt épületből is csak néhány, az itt birtokos Teleki családra utaló T jelű bélyeges tégla maradt.

Régészeti lelőhely, a természetvédelmi törvény erejénél fogva országos jelentőségű védett természeti területnek (kunhalom) minősül.