Fülöpházi-homokbuckák, Garmada tanösvény

Közép–Európa egyik legnagyobb területű (7400 km²) homokvidékének középső részén találhatók a Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi buckavidék nevű területegysége.

Fülöpháza és Kerekegyháza térségének fő természeti látnivalója a szél felhalmozó munkája nyomán kialakult, nyílt homoki gyepek, valamint a néhány szabadon mozgó bucka felszín. Az itteni növénytársulásokat a száraz homokpusztai gyepek uralják borókás-nyáras erdőtársulásokkal. 

A területet legegyszerűbben a nemzeti park Naprózsa Házától elindulva lehet látogatni. A bemutatóház parkolójától indul egy erdei tornapálya. Részben a tornapálya nyomvonalát követi a Báránypirosító tanösvény. Ennél hosszabb túrát a Naprózsa Háztól indulva, a védett terület északi részén vezető Garmada tanösvény kínál.

Hossza: 8500 m

Megközelítés: az 52. számú főút 20. km szelvényénél lévő Naprózsa Oktatóközpont parkolójából.

Bejárható: egész évben, gyalogosan

Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan. Nyáron a nagy meleg miatt a reggeli, illetve a késő délutáni órákban ajánlott a kirándulás.

Állomások száma: 14

Ajánlott felszerelés: kényelmes, zárt ruházat,távcső, egy palack víz, nyári időben kalap.

A Naprózsa Erdei Iskola parkolójából indulhatunk a kb. 8,5 km hosszú gyalogtúrára, melynek egyik ága a Somodi tanyáig (Naprózsa Ház (GPS: 46°52’05.9,75”É. 19°25’33,1”K) – Fülöpháza falu központ (GPS: 46° 53’ 33,75” 19° 26’ 38,58”) között vezet. Hossza 4500 méter),  a másik ága pedig Fülöpháza központjába ( Somodi Tanya (GPS: 46° 53’ 03,06” 19° 23’ 48,37), hossza: 4000 méter) vezeti a turistát. A negyedik állomás táblája után jobbra Fülöpháza központig visz az út. Balra fordulva jutunk a Somodi tanyához.

A Garmada tanösvény 14 állomása nemcsak a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékeket, a különleges növény együttest, a hozzá kötődő állatvilágot mutatja be, hanem rávilágít az ember tájformáló szerepére is. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait. Választ kapunk arra is, hogy mára miért özönlötték el a tájidegen növények a hajdani homok pusztákat, és az őshonos erdők helyén vajon ma mi terem?

Állomások:

 1. Kutatók a természetért

 2. Kiskunsági tanyák

 3. Erdő vagy ültetvény

 4. Gyepek eltűnése

 5. Múltidéző kocsányos tölgyek

 6. Víz a felszín alatt

 7. Legeltetés

 8. Különleges növény együttes

 9. Víz, szél, ember

10. Járt utat a ……

11. Selyemkóró

12. Fehér akác

13. Hová tűntek a szikes tavak

14. Fűben, fában orvosság

TÚRAVEZETŐ

A tanösvény nemcsak a homokbuckák különleges élővilágát, földtani értékeit ismerteti, hanem a ma már csak zsebkendőnyi foltokban megmaradt homoki élőhelyeket veszélyeztető tényezőket is. A tanösvény az ember természetátalakító tevékenységének következményeire, a tájidegen özönnövények inváziójára, a természetes élővilágra gyakorolt negatív hatásaira hívja fel a figyelmet. A Naprózsa Erdei iskola parkolójából indulva az 52. számú főutat óvatosan keresztezve a földúton egyenesen haladunk, 2 km hosszan. Pár 100 méter múlva érjük el az első állomást, mely a természetvédelmet szolgáló kutatásokról ad felvilágosítást. Az utunkat egyenesen folytatjuk tovább a széles földúton. A 2. állomást egy ma már felhagyott tanya mellet találjuk. Továbbsétálva képet kapunk arról, hogy az ember hogyan alakította át a tájat (3.4.5. állomás), milyen értékes, ritka növényeknek adtak otthont a homoki erdők.

Az 5. állomást elhagyva utunkat balra folytatva 1 km múlva érjük el a 10. állomást. A Somodi tanya bejáratánál lévő tábla fontos információkat nyújt a kirándulóknak, arról, miért fontos természetvédelmi szempontból, hogy a „Járt utat a járatlanért el ne hagyj”-uk. De míg idáig elérünk, megtudhatjuk a talajvízszint csökkenésének okait (6. állomás), valamint a legeltetés hatásairól (7. állomás), a nyílt homoki gyepek unikális élővilágáról (8. állomás) és a homokbuckaformák sokféleségéről (9. állomás) tájékoztatnak a tanösvény táblák. A Somodi tanyáról visszafordulunk és a már ismert útvonalon térhetünk vissza a parkolóhoz. Ha hosszabb sétához van kedvünk, az elágazáshoz visszaérve, ne forduljunk jobbra, a Naprózsa Erdei Iskola felé, hanem egyenesen folytassuk utunkat. 3 km múlva érjük el Fülöpháza település központját. Útközben először a selyemkóró, majd a következő táblán pedig, a fehér akác nemkívánatos tulajdonságait ismerhetjük meg. Majd hamarosan megpillantjuk baloldalon a hajdani vízügyi mérőállomás fehér épületét a Szappan-szék partján. A ház mellett kicsit az úttól beljebb találjuk a „Hová tűntek a szikes tavak?”állomást. Továbbhaladva a bal oldalon, a Szívós-szék partján találjuk a Garmada tanösvény utolsó állomását.