Védelemre tervezett területek
Imrehegy-Kiskunhalasi-homokbuckák Természetvédelmi Terület
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban KNPI) természetvédelmi fejlesztési terveiben a 2000-es évek eleje óta szerepel az Imrehegyi-homokpuszta természetvédelmi területté nyilvánítása.
A védetté nyilvánítási folyamat megújított előkészítése jelenleg zajlik, az Igazgatóság területileg illetékes szakemberei a közelmúltban sok ingatlantulajdonost tájékoztattak már erről személyesen vagy írásban. A tervezett védetté nyilvánítás oka az érintett ingatlanokon dokumentáltan előforduló, a KNPI hatóságokkal megosztott digitális térképi adatbázisában feltüntetett, nagyszámú védett növény- és állatfaj, így egyebek között a Duna-Tisza köze két legnagyobbja közé tartozó tavaszi hérics állomány, a tömeges homoki fátyolvirág, homoki cickafark, kései szegfű állomány, a fokozottan védett csikófark, homoki kikerics állomány, a homoki nőszirom, csuklyás ibolya, kései pitypang, homoki csüdfű, pusztai meténg, magyar futrinka, bütyköshátú ormányos, lappantyú, karvalyposzáta, az Alföldön ritka mókus állomány. Az eddig dokumentált 18 védett növényfajon és több tucat védett állatfajon kívül kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bír a természetközeli állapotú homoki élőhelyek sokasága, így a zárt homoki sztyepprétek, az évelő nyílt homoki gyepek, a borókás-nyárasok állományai. A védett természeti értékek megóvásának kötelezettsége az ingatlanok védetté nyilvánítása nélkül is fennáll, és az Igazgatóság, illetve a természetvédelmi hatóság e jogszabályi kötelezés érvényesítését végzi az ingatlanokat érintő államigazgatási eljárásokban, egyebek között a körzeti erdőtervezési eljárásban, vagy a művelési ág váltások engedélyezési eljárásaiban.
Az Imrehegyi-homokpuszta Természetvédelmi Terület tervezett határai az alábbi térképen látható:
Az Igazgatóság a védetté nyilvánítási folyamat lebonyolítása mellett javaslatot tesz felettes szervének arra, hogy a védelemre tervezett ingatlanok legyenek egyben Natura 2000 terület részei is, kiegészítve ezzel az Imrehegy-pirtó-kiskunhalasi homokbuckák HUKN20036 jelű, korábban már kijelölt Natura 2000 területet. A Natura 2000 területként történő kijelölés az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó szabályozáshoz képest érdemi plusz kötelezettséggel nem jár, de lehetővé teszi a Natura 2000 területek jogszerű használata után járó támogatások felvételét az ingatlantulajdonosok, illetve használók számára.
A tervezett védetté nyilvánítás és Natura 2000 területként történő kijelölés legfontosabb várható jogkövetkezményei:
A) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) alapján:
33. § (1) Fokozottan védett természeti területen lévő erdőben erdőgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként, a kezelési tervben [36. § (3) bekezdés] foglaltakkal összhangban végezhető.
(2) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a teljes talaj-előkészítést és a vágásterületen az égetést.
(3) Védett természeti területen lévő erdőben, a kezelési tervben foglaltakkal összhangban
a) erdőnevelést a természetes erdőtársulások fajösszetételét és állományszerkezetét megközelítő, természetkímélő módszerek alkalmazásával,
b) erdőfelújítást a termőhelynek megfelelő őshonos fajokkal és - az (5) bekezdés a) pontja kivételével - természetes felújítási (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) módszerekkel kell végezni.
Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.
(4) Ha meghatározott erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területen történő végzésére az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály természetvédelmi célból korlátozási időszakot határoz meg, akkor azt a korlátozási időszakban csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet végezni.
(5) Védett természeti területen lévő erdőben
a) tarvágás csak nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban - összefüggően legfeljebb 3 hektár kiterjedésben - engedélyezhető,
b) a fokozatos felújítást követő végvágás összefüggő kiterjedése az 5 hektárt nem haladhatja meg,
c) a végvágással, illetve tarvágással érintett erdőterülethez kapcsolódó állományrészekben további végvágásra, illetve tarvágásra csak akkor kerülhet sor, ha a korábban véghasznált területen az erdőfelújítás befejeződött.
(6) A (5) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott tar-, illetve végvágás kiterjedése növényegészségügyi okból és az újulat fennmaradása érdekében, vagy természetvédelmi indok alapján kivételesen meghaladhatja az ott meghatározott területnagyságot.
(7) Védett természeti területen lévő, nem őshonos fafajokból álló erdőben a természetközeli állapot kialakítására a pótlás, az állománykiegészítés, az erdőszerkezet átalakítása, a fafajcsere, az elegyarány-szabályozás és a monokultúrák felszámolása útján kell törekedni.
(8) Véghasználat a (6) és a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel csak a biológiai vágásérettséghez közeli időpontban végezhető.
38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi;
b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz;
c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
d) termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához;
e) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
f) nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához;
g) növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;
h) horgászathoz;
i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához;
j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt mezőgazdasági és erdészeti használatú utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével.
B) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) kormányrendelet 9. § alapján
(2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
a) a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához;
b) a terület helyreállításához;
c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását;
d) a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény rendezéséhez, valamint a technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.
A Natura 2000 kijelölés esetén igénybe vehető támogatási lehetőségek:
A) gyep- és szántóterületek esetén igénybe vehető támogatási lehetőségek:
A jogszabályokban előírt, kötelező földhasználati előírások betartása esetén az egységes területalapú támogatás mellé kiegészítő támogatásként, a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X. 18.) Korm. rendelet kötelező előírásainak betartása és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ - 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet) fenntartása esetén, évente kompenzációs kifizetés vehető igénybe a gyepként hasznosított területeken. Ennek mértéke 69 eurónak megfelelő forintösszeg/ha évente.
Az agrár-környezetgazdálkodási program keretében, az önkéntesen vállalt előírásokért igényelhető mezőgazdasági támogatások közül jelenleg az ország egész területén (a támogatható mezőgazdasági területeken) igénybe vehető horizontális, valamint részben a Magas Természeti Értékű Területeken (MTÉT) elérhető természetvédelmi zonális támogatások igényelhetők gyep- és szántóterületek vonatkozásában egyaránt.
A kedvezményezetteknek a teljes támogatási időszak alatt be kell tartania az alábbi követelményeket:
- Kölcsönös Megfeleltetés előírásai és követelményei (JFGK + HMKÁ);
- Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet szerinti minimumkövetelmények (zöldítés minimumkövetelmények);
- A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben meghatározott Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) követelményei;
- a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 8. mellékletében meghatározott integrált növényvédelem általános elveinek betartása (IPM).
Erre épülve különféle tematikus előírás-csoportok előírásainak vállalásával és betartásával különféle támogatási összegek igényelhetők. További információ az alábbi linken érhető el:
https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/130-akg-kezikonyv/file
Az MTÉT területek felülvizsgálata jelenleg folyamatban van, így annak pontos és ténylegesen jóváhagyott szabályozása még nem ismert. Az előző támogatási ciklus alapján a védelemre tervezett terület csak részben érintett a Homokhátság MTÉT területtel.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a támogatási rendszerben, így az érintett területeken elérhető támogatások körében 2023. után jelentős változások várhatók, így kérjük, kísérje figyelemmel a támogatási rendszerben bekövetkező változásokat a Nemzeti Agrárgazdásági Kamara és a Magyar Államkincstár honlapján (alábbi linkek) illetve érdeklődjön falugazdászánál, szaktanácsadójánál.
https://www.nak.hu/tamogatasok
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok
B) erdőterületek esetén igénybe vehető támogatási lehetőségek:
A tervezett Natura 2000 területen az erdőterületek fenntartási tervben foglalt céljainak megvalósítása érdekében igényelhető támogatások feltételeit jelenleg az alábbi pályázati felhívások tartalmazzák
- A Felhívás címe: Erdő-környezetvédelmi kifizetések. A felhívás kódszáma: VP4-15.1.1-17 (https://www.palyazat.gov.hu/vp4-1511-17-erd-krnyezetvdelmi-kifizetsek)
- A Felhívás címe: Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások. A Felhívás kódszáma: VP5- 8.5.1-17
- A Felhívás címe: Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések. A Felhívás kódszáma: VP4-12.2.1-16.
(https://www.palyazat.gov.hu/vp4-1221-16-natura-2000-erdterleteknek-nyjtott-kompenzcis-kifizetsek-)
Az Imrehegyi-homokpuszta TT védetté nyilvánítási folyamata a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 24-25. § alapján folyik. A KNPI a védetté nyilvánítással kapcsolatban a közeljövőben egyeztető tárgyalást fog összehívni minden érintett részére, és a meghívóban az érintetteket fel fogja kérni arra, hogy a meghívóhoz mellékelt természetvédelmi kezelési terv tervezetet 30 napon belül véleményezzék írásban, vagy az egyeztető tárgyaláson. A védetté nyilvánítás és a vélemények alapján véglegesített természetvédelmi kezelési terv kihirdetése jogalkotói döntéssel, miniszteri rendelettel történik.
