Ramsari területek

Ramsari Egyezmény

Az „Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint a vízimadarak élőhelyeiről” a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike. A XX. század második felében a vizes területek átalakításának, pusztulásának felgyorsuló üteme eredményezte azt a nemzetközi összefogást, amely e szerződés aláírásához vezetett. Egy iráni üdülővárosban, a Kaszpi-tenger déli partján fekvő Ramsarban 1971. február 2-án tartott nemzetközi találkozón 18 ország képviselői fogadták el az egyezmény szövegét, amely 1975. december 21-én lépett érvénybe.

Közel negyvenéves története során az egyik legdinamikusabban fejlődő egyezménynek bizonyult, és testületei fokozatosan kiszélesítették tevékenységi köreiket. A jelenleg 136 aláíró ország és számos nemzetközi partnerszervezet (BirdLife International, WWF és az IUCN), valamint a más egyezményekkel kiépített kapcsolatrendszer a szerződő felek konferenciáját feljogosítja, hogy a vizes területek, valamint a vízi ökoszisztémák megőrzése érdekében globális szinten lépjen fel. A csatlakozó országok eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadár-állományoknak kívántak védelmet biztosítani, a tapasztalatok azonban hamar rávilágítottak arra a tényre, hogy az élőhelyek védelme önmagában nem elegendő – azt az ökológiai rendszert kell megőrizni, amely képes az ott előforduló fajok eltartására.

Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes területek erőforrásait olyan módon rendeli hasznosítani, amely azok ökológiai jellegét nem befolyásolja, tehát a rövid távú kizsákmányolás helyett a hosszabb távú, fenntartható hasznosítás a célja.

Egy vizes élőhely nemzetközi jelentőségűnek minősül, ha

• az adott biogeográfiai régióban található természetes vagy természetközeli vizes élőhelyeknek reprezentatív, ritka vagy unikális képviselője;
• veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett fajokat vagy veszélyeztetett ökológiai közösségeket tart fenn;
• az adott biogeográfiai régió biológiai sokféleségének szempontjából fontos állat- és/vagy növényfajokat tart fenn;
• állat- és/vagy növényfajokat azok életciklusának kritikus időszakában tart fenn, vagy élőhelyet biztosít számukra kedvezőtlen feltételek esetén;
• rendszeresen 20 000 vagy annál több vízimadarat tart el;
• rendszeresen egy vízimadárfaj vagy -alfaj populációjának 1%-át tartja el;
• őshonos halak fajainak, alfajainak, családjainak, életciklusainak, továbbá fajok közötti interakcióknak és/vagy populációknak jelentős részét tartja fenn,
• halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodóterületet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magában.

Az aláíró országoknak alapkötelezettsége, hogy a vizes élőhelyek védelmét beillesszék földhasználati és regionális tervezési folyamataikba. A megvalósulások során a bölcs vagy fenntartható használat kritériumainak minden vizes élőhellyel kapcsolatban érvényesülniük kell, függetlenül attól, hogy azok nemzetközi jelentőségűek-e, vagy sem.

További alapkötelezettség a vízimadárfajok életfeltételeinek javítását szolgáló, a vizes élőhelyeken alapuló természetvédelmi területek létrehozása és fenntartása. A vizes élőhelyekkel kapcsolatos ismeretek továbbadása, a képzések megszervezése (különös tekintettel a vizes területek kutatására, kezelésére és őrzésére vonatkozóan) szintén a részes felek kötelezettségei közé tartozik.

Végül minden ország köteles más aláíró országgal is konzultálni az egyezmény végrehajtásáról, különösen a határon túlnyúló vízrendszerek, vizes élőhelyek és fajvédelmi projektek vonatkozásában.

A nemzetközi jelentőségű területeken belül is kiemelkedően fontosnak számít az az élőhely, amelyik eltartja valamely vízimadárfaj vagy -alfaj populációjának 1%-át. A „rendszeresen 20 000 vagy annál több vízimadarat tart el” feltételt Magyarország nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeinek a fele kielégíti, nálunk a nagyobb vízimadár-csoportosulások lúd- és récefajokból, valamint a daru átvonuló állományaiból állnak össze.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén hat olyan terület található, amely a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű vizes élőhely: