Tanösvények

Pusztaszer, Hét vezér emlékmű és tanösvény

Hossza: az emlékmű egy négyhektáros területen áll az Árpád-halom tetején. A halom mellett olvashatóak a hét vezért bemutató tanösvény táblái.

Megközelítés: Pusztaszer község központjából végig a Kossuth utcán, és annak folytatásában a földúton. Az emlékmű kb. 1,5 km-re van a központtól. A földúton tábla jelzi, hol kell lefordulni.

Bejárható: egész évben, gyalogosan

Látogatásra ajánlott időszak: egész évben

A pusztaszeri Hét vezér emlékmű és tanösvény, mint történelmi emlékhely, az országos jelentőségű védett természeti területek között ritkaságnak számít. Az obeliszk emlékeztet Pusztaszer és Kecskemét történelmi kapcsolatára, ugyanis a pusztaszeri legelők 1934-ig Kecskemét birtokában voltak.

Az emlékmű felállításának első gondolata 1861-ben született, amikor 30 aláírással kérvény érkezett Kecskemét város tanácsa elé, amelyben a polgárok azt kérik:
…"miután a városnak jutott a nagy szerencse, mint örök tulajdonát bírni ama szent föld egy részét, amelyen honalapító Árpád legelső nemzeti törvényhozó ősgyűlést tartott, - határozza el kérvénnyel járulni az akkori országgyűléshez avégett, hogy Pusztaszeren ősi alkotmányunk keletkezésének egyik történeti nevezetességű színhelyén, országos emlék állíttatása elrendeztessék: addig is a város Pusztaszeren majorháza mellett álló ősrégi halom Árpád-halmának elneveztetvén, ünnepélyesen fölavattassék”…
A kérvény alapján hivatalos városi bizottság kereste fel a helyszínt, ahol jelentést állított össze küldetésének eredményeképpen.
A jelentés rögzíti: …"hogy Pusztaszeren a hét vezér alatt beköltözött a hét hadseregre osztott magyar nemzetnek a haza szent földjén tartott első országgyűlése színhelyén az akkor minden ünnepélyes tény emlékéül emeltetni szokott hét halmot a küldött bizottság feltalálni szerencsés volt."

Ekkor kapta a Szeri-sík hét, a népi történelmi legendárium szerint vezéri dombjának egyike, a Kovácsné-halma az Árpád-halom nevet. 1861. október 28-án tárgyalta az országgyűlés az emlékművel kapcsolatos kérdést, de az időközben kialakult országos és helyi viszonyok a kivitelezést nem tették lehetővé.
Az emlékmű ügye ezután csak 33 év elteltével került ismét elő. 1894. március 17-19-én tartották meg Kolozsváron az évenként esedékes diákszövetségi kongresszust. Itt Kecskemét város Jogakadémiájának képviselői indítványozták az emlékmű felépítését, s azt, hogy a magyar ifjúság millenniumi díszünnepségeknek egy részét Kecskeméten, illetve Pusztaszeren rendezzék meg. Az Országos Diákszövetség gyűjtést kezdeményezett a Pusztaszeren felállítandó emlékmű költségeinek fedezésére. A gyűjtés azonban lassan haladt, ezért 1896. június 20-án csak az alapkő letételére volt mód.

Az emlékmű terveinek elkészítését Lovas Lajos kecskeméti szobrászművész vállalta. A tervek alapján az emlékmű a haza földjére lépő magyar vitézt ábrázolta volna. Viszont a pénzhiány miatt a drága emlékmű elkészítéséről le kellett mondani. Helyette egy szerényebb obeliszk felállítását látták jónak. Ennek terveit Pataky Imre kecskeméti rajztanár készítette. Így született meg egy kb. 10-12 m magas egyszerűen kivitelezhető obeliszk terve, melynek tetején turulmadár ül, oldalán pedig a hét vezér arcképe látható domborműveken. 1900. június 24-én avatták fel. 

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban is áll egy obeliszk, ahol a legenda szerint megkötötték a vérszerződést a honfoglaló törzsek vezérei és megválasztották Árpádot a vezetőjükké. Mások szerint (Kecskemét is ezen az állásponton volt) a híres "első országgyűlés" ezen a helyen történt. A két emlékmű sok vitára adott okot eddig és napjainkban is. A nagy eseményt így mindkét község, Ópusztaszer és Pusztaszer is magáénak tudja.

Látnivalók a környéken:

Pusztabíró háza: az Árpád-halom mellett áll a közel 200 éves épület, a pusztabíró háza, amelyet egyholdas gyepes udvar vesz körül, gémeskúttal és rendezett, szép parkkal. A pusztabírói feladatokat sok évtizeden keresztül a Dékány család tagjai látták el 1945-ig. Az épületet 1986-ban a falu megvásárolta és 1987-től 2011-ig a Zichy Galéria Alkotóházaként működött. Jelenleg a Bergendóc Szövetkezet bérli idegenforgalmi hasznosításra az épületet. 

Parkerdő és arborétum: a falutól észak-nyugatra található, az emlékmű szomszédságában lévő parkerdő és arborétum telepítési munkálatai a Hétvezér Termelőszövetkezet által 1975 őszén kezdődtek 19,2 hektáron. A 189 féle fafajtáival, bokrokkal, cserjékkel, beültetett mára már csak 10 hektáros terület ma is szemet gyönyörködtető látványt nyújt. Minden évszakban, a nap 24 órájában szabadon látogatható. 10 főnél nagyobb csoportok látogatási szándékát jelezni kell az önkormányzatnál.

Pusztaszeri tájvédelmi körzet

Büdös-szék: A Pusztaszeri tájvédelmi körzetben található Büdös-szék Pusztaszer délkeleti határában található. A 60 hektáros, természetes állapotú szikes tó a Ramsari-szerződés hatálya alá eső nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. A tó környéki ürmös szikes pusztát szikerek szabdalják. Igazi értékét híres madárvilága adja. A terület fontos az áttelelő, átnyaraló madarak számára. Tavasszal főleg parti madarak, godák, pajzsoscankók, több ezres csapatokat alkotnak. Ősszel vadludak, darvak, nagy lilik és még sokféle madár látható.Megközelítése Pusztaszer-Munkástelep felől lehetséges.