Fülöpházi-buckavidék

Területe: 1992 ha

Életföldrajzi tájegység: Homokhátság

Közép-Európa felszínalaktani és aktuálgeológiai értelemben egyik legérdekesebb területe. Egy hosszú, Kunadacstól Orgoványig húzódó buckavonulat középső része. Egyedülállóvá többek között az teszi, hogy itt vannak Magyarország utolsó mozgó homokbuckái ahol még mai is figyelemmel kísérhetjük a szél felszínformáló munkáját. A jellegzetes sztyepp-vidéken a XVII-XVIII. század felfokozott legeltető állattenyésztése (és részben klimatikus okok) miatt újból megindult homokmozgás emlékei ezek. A buckavonulat keleti oldalán négy, ma jobbára száraz szikes tómeder található (Kondor-tó, Szappan-szék, Szívós-szék és a Hattyú-szék).

A homokvidék növényzete a szélsőséges klímaviszonyokhoz és a magas mésztartalmú talajokhoz alkalmazkodott. A legjellemzőbb és a legnagyobb területet uraló növénytársulás a nyílt homoki gyep, ami a legszárazabb és tápanyagban legszegényebb helyek növénytakarója. A mélyebben fekvő buckaközöket valaha a magasabban álló talajvíz elöntötte így itt kisebb láprétek alakultak ki. Ma ezek helyén nagyrészt tájképileg is különösen látványos borókás-nyarasokat és homoki gyepeket találunk.

A homokterületek állatvilágának fajösszetételét alapvetően az extrém környezeti feltételek határozzák meg. Nem ritka a 60 °C-nál is magasabb nyári talajfelszíni hőmérséklet, ezért a sivatagihoz hasonló életmódot folytató rovarokat találhatunk Közép-Európa ezen szegletében. Ilyen többek között a hosszúlábú homoki sáska, vagy a hangyalesők is. A meleg nyílt homokfelszínek ragadozója az alföldi homokfutrinka. Számos talajlakó hangyafaj is megfigyelhető. A gazdag rovarvilág ad bőséges táplálékot a barna ásóbékának, a homoki-, a fürge és a zöld gyíknak. A rovarvilág sok madarat is vonz a homoki gyepekre és erdőkbe. Itt is él a mindenki által jól ismert sárgarigó, a búbosbanka, a szalakóta és a gyurgyalag is.

A buckák tövében valamikor meghúzódó szikes tavak gazdag madárvilága mára már a múlté, ezek ma jobbára csak nevükben őrzik tó-mivoltukat. Medrükben mostanra szikes gyepek alakultak ki, gulipánok és gólyatöcsök helyett mezei pacsirta fészkel. A területen működik a Naprózsa Erdei Iskola és a Naprózsa Ház, ahol a gyerekek a természetben ismerhetik meg az élővilág titkait, a tanyasi emberek küzdelmes életét.