Mártélyi Tájvédelmi Körzet

Területe: 2260 ha

Védetté nyilvánító határozata: 390/1971. OTvH

Életföldrajzi tájegység: Alsó-Tiszamente

Hazánk harmadikként védetté nyilvánított tájvédelmi körzete, amely már a Tiszántúlon,a Tisza balparti hullámterében fekszik. A vízjárás döntően befolyásolja a terület állapotát, élővilágát. A Körtvélyes-sziget, a Körtvélyesi-morotva, a Solti-lapos, a Barci-rét és a kubikok a tájvédelmi körzet legértékesebb részei. A tájvédelmi körzetben a gyakori árvizek és a lassú száradás miatt kevés a védett növényfaj, nagy része az ármentesítések óta természetesen erdősült vagy telepített erdő. A kis foltokban még megtalálható 80-100 éves nyarasok, füzesek látszatra természetszerűnek hatnak, holott zömmel a töltések megépítése után, árvízvédelmi célból telepítettek. Megőrzésük mégis fontos. Nem csak tájképi szempontból, hanem mert sok rovarnak, odúlakó madárnak és denevérnek adnak otthont. A holtágak vizében tömeges a sulyom, mely a rucaörömmel együtt időnként szőnyeget alkot a vizek felszínén. Az árnyas erdőszéleken virágzik a nyári tőzike, a tallós nőszőfű, ősszel nyílik a réteken a Tisza-parti margitvirág.

Az élőhelyek mozaikos elhelyezkedése, változatossága miatt a tájvédelmi körzet faunája gazdag és változatos. A tavaszi áradások idején a felmelegedő vizek benépesülnek az ívó pontyok, keszegek csapataival. A kikelt ivadékok bőséges táplálékot biztosítanak a környék gémtelepeinek és a vonuló halevő madaraknak. A szerencsés látogatók június derekán láthatják a víz fölött a kérészek nászrepülését, a „Tisza-virágzást”.

Mártély fő zoológiai értéke gazdag madárvilága. Eddig 245 madárfajt regisztráltak a területen, a költő fajok száma 112. Ezért indokolt, hogy a tájvédelmi körzet 1979 óta szerepel a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében (Ramsari egyezmény). A közelben levő Szegedi Fehér-tó, a Csaj-tó vagy a Kardoskúti Fehér-tó felé mindkét irányában nagy a madármozgás. Ezt természetesen befolyásolja a tavak és a hullámtér vízszintje, ezáltal a táplálékkészlet, vagy éppen a területeken folyó munkálatok okozta zavarás is. Nyáron, az ívás után a kubikokban rekedt halivadékok tömege messze környékről vonzza a gémtelepek éhes lakóit. Augusztus végének egyik csodája a fekete gólyák vonulása. Sokszor fehér gólyákkal, kócsag és kanalasgém csapatokkal együtt keresgélnek a mocsarakban halak, a réteken pockok, egerek sáskák után. A  hullámtér áradások alatt és után, valamint a környék halastavainak befagyását követően a Dél-Alföld egyik legjelentősebb madárgyülekező helye. Esetenként akár húszezer vízi madár is látható a vízborította hullámtéren vagy a Tiszán.

Az emlősök közül 40 faj előfordulása bizonyított, melyekből a vidra, a vadmacska és a denevérek jelenléte a legfontosabb. Ez utóbbiak a gazdag rovarvilág és az öreg odvas fák miatt jó otthonra találnak a területen.

A mártélyi Holt-Tisza jelentős nyaraló és kirándulóhely, ahol a tanösvényeken sok természeti látnivaló jól megfigyelhető. A képzőművészeknek is kedvelt alkotóhelye. Mártély környéke történelmi emlékekben is gazdag. Nemcsak a Tisza szabályozás „szabadtéri múzeuma”, de újkőkori, bronzkori, szarmata, avar és a honfoglalás idejéből feltárt régészeti lelőhelyek is sorjáznak egymás fölött-mellett a védett területen.