Petőfiszállás, Meizl Ferenc tanösvény
A természetvédelmi tanösvény a kiváló helyi természetvédő aktivista és pedagógus Meizl Ferenc nevét viseli, aki nemzedékek sorát nevelte és tanította a természet szeretetére és madártani ismeretekre. Az ökológiai tanösvényen játékos feladatok várnak, a végpontján pedig egy madárlesből szemlélhetjük a tó életét.
Hossza: 2100 m
Nyelve: magyar
Megközelíthető:
Gépjárművel a tanösvény a Petőfiszállás és az 5 sz. főút közötti bekötőútról leágazó dűlőn érhető el (GPS: 46° 37' 13.39", 19° 52' 03.88" EOV_x:712824; EOV_y:142108). A dűlőre fordulva földúton 1970 m-t kell megtenni a tanösvény kezdőpontjáig, ahol parkolási lehetőség van. A autónkat itt tegyük le és gyalogosan folytassuk az utat a tanösvényen.
Gyalogosan Petőfiszállás vasútállomásról (GPS: 46° 37' 02.19", 19° 51' 53.84" EOV_x:712614; EOV_y:141760). Innen 2750 m a tanösvény kezdőpontja a zöld sáv jelzésű turistaúton. A tanösvény bejárása után ajánlott a zöld sáv jelzésen folytatni az utat a parkolóig, így egy hurokszerű túrát lehet teljesíteni.
A tanösvény kezdőpontja és parkolási lehetőség: GPS: 46° 36' 26.75", 19° 53' 06.29" EOV_x:714167; EOV_y:140682
A tanösvény végpontja és a madármegfigyelő les: GPS: 46° 35' 39.30", 19° 54' 02.54" EOV_x:715380; EOV_y:139230
Turistaút /visszaút hossza a madárles és a parkoló között: 2675 m
Távolság a madárles és Petőfiszállási vasútállomás között: 5440 m
Bejárható: egész évben, gyalogosan
Állomások száma: 5
Látogatásra ajánlott időszak: elsősorban a tavaszi és őszi madárvonulás idején, tél végétől késő őszig. A tó a nyár végére, ősz első felére kiszáradhat, akkor érdemes felkeresni, amikor van víz a mederben.
Ajánlott felszerelés: távcső vagy spektív
Túravezető:
A zöld sávval jelzett turistaút foglalja keretbe a tanösvényt. A Petőfiszállás vasútállomásról gyalogosan érkezőket rávezeti a tanösvényre, majd a tanösvény végéről a turistaút visszatérő ágán juthatunk vissza a vasútállomásra. A vasútállomás előtt egy irányjelző tábla jelöli a haladási irányt és azt a távolságot, mely a tanösvény kezdőpontját jelöli, ami 2700 méterre van innen. A vasútállomás mellől elindulva előbb a Kossuth Lajos, majd a Rákóczi utcán végigbandukolva hagyjuk el a települést, követve a zöld sáv jelzéseket. Belterületen két db tájékoztató táblával is találkozunk, melyek az élőhely jellemzőit és a turistaút ismérveit taglalják. A Rákóczi út folytatása az 5 sz. főútra vezet, itt néhány száz méter megtétele után, újra egy irányjelző tábla délkeleti irányba mutat, jelölve a haladási irányt és távolságot a tanösvény kezdőpontjához és az ott található parkolóhoz. A gépkocsival érkezők is ennél a pontnál térhetnek le a tanösvény kezdőpontjához. Egy elfogadható állapotban levő földút vezet a parkolóhoz.
A turistaút első szakasza egy eklektikus, kevert tájstruktúrájú agrártájon halad végig, ahol szántókkal, zártkertekkel, elhanyagolt parlagokkal, legelőkkel, elhagyott és lakott tanyákkal találkozhatunk. Idegennek érdekesnek tűnhet ez szórt tanyás térség.
Az alacsony korlátkerítéssel lehatárolt parkolónál kezdődik a tanösvény. A kezdőpontnál található táblán a tanösvény jellegéről és a névadó Meizl Ferenc munkásságáról olvashatunk. A parkolónál kétfelé válik az út. Javasolt haladási irányt a zöld T betű jelöli, egyértelműsítve a tanösvény szakaszát.
A tanösvény mentén négy db állomással találkozhatunk, melyek ökológiai problémákkal foglakoznak. Az első táblán a homoki tájon gyakoribb, őshonos és tájidegen fás szárú növényeket ismerhetjük meg, a másodikon a növények és állatok egymásra utaltságáról olvashatunk. A harmadik állomáson az aktuális ökológiai problémák felsorolása után választ kapunk arra is, hogy mi mit tehetünk Földünk élővilágának a megmentéséért. A tanösvény a Péteri-tó medre mellett halad el, elérve egy olyan szakaszt is, ahol degradálódott tavi és mocsári élőhelyi elemekkel találkozhatunk. Megfigyelhető a mindent elborító nád dominanciája. Ritkán rekettyefüzes foltokat is látni. Igazi vaddisznó birodalom ez a hely.
A tó szegélyén végighaladva a futóhomokos táj uralja a látómezőt. A tanösvény erdőnek tekinthető faültetvények között tekereg, útja homokos dűlő. Terepszint emelkedéssel nem kell számolnunk. A sok éve tartó aszály jelei mindenhol megmutatkoznak, a szárazságtól minden porzik, a fák lekonyuló levelei tartós aszályos időszakról árulkodnak. A negyedik állomásnál a nád és a nádasok ökológiai jelentőségéről olvashat a látogató.
Minden táblán Qr kóddal elérhető bővebb tartalmak tölthetők le, valamint játékos feladatokat oldhatunk meg. A tanösvény egy pallósorban folytatódik, aminek a végén egy madárles található. Innen megfigyelhető a Péteri-tó madárvilága.
Az ökológiai tanösvény legnagyobb érdeme, hogy azon végighaladva a látogatók szembesülhetnek azokkal a negatív változásokkal, amelyeket a futóhomok vidék átalakítása okozott, beleértve az esztelen és gátlástalan vízelvezetéseket is. A közelben húzódó Dong-éri-főcsatorna kiszáradása is jól példázza az óriási vízhiányt, ami a Kiskunság elsivatagodását egyre jobban elénk vizionálja.
A tanösvény végén újra felbukkan a zöld sáv, ami a parkolóhoz és a vasútállomáshoz visszavezető utat jelöli.
További kirándulástippek a Péteri-tó környékén
A Péteri-tónál található Vöcsök tanösvény egész évben szabadon látogatható, 10 db információs ponttal rendelkezik, hurokszerű útvonala 3500 m hosszú. A Péteri-tó látogatásához szakvezetés kérhető. Az itt található Tiszamenti Tájegység épületében létesült mini kiállítás előzetes jelentkezés alapján látogatható. A kiállítás Herman Ottó életét és a Péteri-tó élővilágát mutatja be.
Megközelítése: Az E75 főútvonalon Kiskunfélegyházától délre a 127 km-táblánál az egykori Monostori csárda mellett található, ahol a Dong-ér áthalad a főút alatt. A Vöcsök tanösvény is innen indul. Parkolás a tájegységközpont épülete mellett lehetséges. A terület Szeged és Kecskemét felől személyvonattal, autóbusszal is megközelíthető.
Vonattal a Petőfiszállási tanyák, autóbusszal a Monostori csárda megállónál kell leszállni.
GPS: 46°35’42,525”É, 19°55’15,504”K
Kilátó a tó északi részén
Az 5. számú főútról földúton érhető el egy 2021-ben létesült kilátó, a letérőt tábla jelöli az út mindkét oldalán. Parkolni a kilátó előtt lehet. A kilátónál egy információs tábla a gyakoribb madárfajokat segíti beazonosítani.
Péteri tó Természetvédelmi Terület
Petőfiszállástól délkeletre található a Péteri-tó Természetvédelmi Terület, közismertebb nevén a Péteri-tavi Madárrezervátum. A madárrezervátum elnevezés nagyon is helytálló, mivel az itt megfigyelt és leírt madárfajok száma megközelíti a 250-et. Az 1970-es évek közepe óta folynak itt spontán és szisztematikus ornitológiai kutatások, madármegfigyelések. A természetvédelmi terület kb. egynegyedét a valamikori tómeder foglalja el, amelynek természeti viszonyai az elmúlt 200 évben nagyon sokat változtak.
A 780 hektáros terület 1976 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. A Péteri-tó mára két tóegységből álló rendszere eredetileg természetes szikes tó volt, melyet a XX. század során alakítottak halastóvá. A tavak összterülete kb. 220 hektár. A Péteri-tó legfőbb vízszállító és lecsapoló csatornája a Dong-éri-főcsatorna. A tó hidrológiai jellegén nagyon sokat változtatott a halastóvá alakítás, ami miatt fokozatosan elvesztette szikes jellegét, ezzel együtt sziki fészkelő közösségét. A halászati tevékenység a 60-as évek közepéig élte fénykorát, majd az 1970-es évek végére jelentősen visszaszorult, végül meg is szűnt.
A korábban három részre osztott tómederből egy kisebb tó az ivadéknevelést szolgálta. Egy 2020-21-ben végrehajtott élőhely-rekonstrukció keretében a nagyobb tóegységet kettéosztó töltés elbontásával a tó medre újra egységes lett. A projekt célja az eredeti tómeder helyreállítással a szikes jelleg erősítése és egyéb ökológiai tényezők javítása volt. A Péteri-tó vízháztartását is az 1960-as évek végén befejeződő országos belvíz-elvezetési munkálatok tették tönkre. A gátakkal körülhatárolt tóba a csapadékon kívül természetes úton alig jut víz. A felszíni vizek elvezetése, a felszín közeli vízzáró rétegek átszakítása gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy a Péteri-tó a környező csapadék- és egyéb vizek befogadója legyen.
A tavak környezetében sziki növénytársulások jellemzőek: szikes mocsári vegetáció, a sós rétek vakszik növényzete, a szikfok és szikes pusztai, de kis kiterjedésben lápi növényzet.
A nádasok a vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelyei. Különös jelentőségű az itt kialakult gémtelep. Rendszeres költőfajok még a cigányréce, a kendermagos réce, a böjti réce, a barátréce, a kisvöcsök, a szalakóta, barna rétihéja, fehér gólya és a fülemülesitke. A tórendszer a tavaszi és őszi madárvonulások idején fontos pihenő- és táplálkozóhely.
A homoktalajú hátakra telepített nemes nyár- és akácerdő foltok helyenként a vizek széléig is lehúzódnak. Az idősebb nyarasok különböző odúlakó fajoknak, például a szalakótának, zöld küllőnek, a fekete harkálynak, valamint denevéreknek adnak otthont.
A Péteri-tó környéke változatos agrártájat ölel fel, a környező tanyavilág jelenléte, az itt folyó aktivitás jele annak, hogy ez az alföldi sajátságos településtípus még sokáig fennmarad, egy átalakult szerepkörrel. Ennek szép példáit lelhetjük fel a tó környékén.
Petőfiszállási Pálosszentkút Kegyhely
Petőfiszállás a Magyar Pálos Rendnek is otthont adó település. A Pálosszentkút Kegyhely gondosan gondozott zöldfelületi környezetében jól kiépített infrastruktúra várja és szolgálja ki a zarándokok igényeit.
A zarándokhelyre vezető útról egy leágazó dűlőn érhető el a Pálosszentkúti Erdei kilátó és (GPS: 46° 37' 20.17", 19° 50' 54.22". EOV_x:711340; EOV_y: 142302) és a 2021 októberében felavatott Erdei Kálvária sétánya.
Pálosszentkúti Erdei Kálvária
A Petőfiszállás határában található nyolchektáros erdőben egy kálvária sétány létesült, melyet 2021. októbere óta látogathat a közönség. Ez az új létesítmény az erdei kilátó mellett létesült, dr. Gácsi Zsolt erdőmérnök kezdeményezése alapján. Itt egy tízállomásos, úgynevezett Rózsafüzéres kálvária készült. Az erdei út mentén elhelyezett minden egyes stáció más-más fafajból lett kifaragva, és felhasznált fafajokat metszetei is láthatók. A kálvária faragott faszobrai az úgynevezett fájdalmas és örvendetes rózsafüzér 5-5 titkát jelenítik meg. A stációk terveit Sprok Antal készítette, Eőry Krisztián fafaragó pedig ezek alapján faragta ki. A stációkról és azok faanyagáról rövid ismertetők olvashatók.
Egy különleges kapu képezi az Erdei Kálvária bejáratát, ami Gácsi Zsolt tájékoztatása szerint olyan, mint egy híd, ami a híres polihisztor, Leonardo da Vinci tervei alapján készült.
(GPS: 46° 37' 20.17", 19° 50' 54.22". EOV_x:711340; EOV_y: 142302)
