Lezárult

A veszélyeztetett parlagi sas és kerecsensólyom populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében

Pályázat címe: A veszélyeztetett parlagi sas és kerecsensólyom populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében

Projekt azonosítója: LIFE13NAT/HU/000183

Főkedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

Partnerek:

  • Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület
  • Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
  • Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (RO)
  • Fővárosi Állat-és Növénykert
  • Kaposvári Egyetem
  • Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság
  • Madárvilág Nonprofit Közhasznú Kft.
  • Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.
  • „Milvus Group” Egyesület (RO)
  • Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület
  • NIMFEA Természetvédelmi Egyesület
  • Örségi Nemzeti Park Igazgatóság

Társfinanszírozó: Földművelésügyi Minisztérium

Összköltségvetés:  2.881.243 EUR

EU LIFE+ program finanszírozás: 75%, 2.160.932 EUR

Társfinanszírozás mértéke: 6,7%, 194.208 EUR

 Projekt időtartama: 2014. 07. 01 - 2018. 12. 31.

A projekt célja:

 A projekt a globálisan veszélyeztetett parlagi sas (Aquila heliaca) és kerecsensólyom (Falco cherrug) legmeghatározóbb európai populációinak megerősítését tűzte ki céljául. Az EU eddigi pénzügyi támogatásának köszönhetően ezen két faj kárpát-medencei populációi stabilizálódtak és növekszenek, míg az európai- és világviszonylatban az állományok továbbra is csökkennek. További probléma ugyanakkor, hogy a madarak fő táplálékforrását jelentő kisemlősök, a közönséges ürge (Spermophilus citellus), a mezei hörcsög (Cricetus cricetus), és a mezei nyúl (Lepus europaeus) populációi folyamatosan csökkennek. Ez hosszú távon a veszélyeztetett ragadozómadarak megerősödőben lévő állományaira is negatívan hat. Egy korábbi LIFE+ projekt (LIFE09NAT/HU/000384) tapasztalatai igazolták a fenti fajok fontosságát az említett ragadozók étrendjében. A kisemlősök a ragadozómadarak zsákmányának meghatározó részét képezik jelenleg is, közülük is kiemelt fontosságú a közönséges ürge, amely átlagban a táplálék ¼ részét teszi ki. A LIFE projektek műholdas jeladókkal ellátott madarai ugyancsak azt igazolták, hogy ezek a madarak gyakran táplálkoznak olyan az ún. SPA, vagyis a Különleges Madárvédelmi Területeken kívül eső helyeken, ahol ezek a kisemlősök nagyobb számban fordulnak elő. Éppen ezért a projekt a kisemlősök populációinak csökkenését kívánja megállítani. Ugyanakkor demonstrációs projektként arra is törekszik, hogy tudományosan megalapozza a kisemlős populációk jövőbeli növekedéséhez szükséges gyakorlati tevékenységet.

A projekt további célja a ragadozómadarak, de elsősorban a fennmaradásuk szempontjából kulcsfontosságú kisemlősök iránti társadalmi tudatosság növelése, annak érdekében, hogy a fajok védelme szempontjából közvetlenül érintett gazdálkodók, vadászok és a helyi lakosság körében a projekt célfajait érintő természetvédelmi intézkedések támogatást élvezzenek.

A projekt törekszik továbbá annak szemléltetésére is, hogy miként lehetséges a különböző természetvédelmi prioritások összehangolása. Például a csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) és a délvidéki földikutya (Nannospalax [leucodon] montanosyrmiensis), mint Magyarországon fokozottan védett fajok életmódjának és élőhely igényének figyelembe vételével, úgy hogy a tevékenységek valamennyi faj előnyére szolgáljanak.

A projekt tevékenységei:

  • A projekt az ürge kolóniák genetikai tulajdonságainak, stressz állapotának és állategészségügyi helyzetének felmérését, valamint értékelését célozza meg, különös figyelmet fordítva az elszigetelt állományokra.
  • Az ürge kolóniák genetikai és stressz állapot adataira alapozva, zárttéri tenyésztési program és génbank kerül kialakításra.
  • Kiválasztott populációk genetikai helyzetének javítása ismert génállományú egyedek tervezett áttelepítésével.
  • A potenciális zsákmánybázist jelentő kisemlős állományok állatorvosi felügyeletének kialakítása.
  • Megfelelő élőhelyet jelentő földterületek megvásárlása és helyreállítása, melynek eredményeként ezeken a területeken a zsákmányfajok állományainak növekedése várható. A megvásárolt területekre, az onnan korábban kipusztult ürgék visszatelepítésére is sor kerül. Emellett kibérlésre kerülnek Natura2000 területek közötti kisebb földterületek, amelyek, ún. „lépő kövekként” (stepping stones) a védett élőhelyek között biztosítanak kapcsolatot, átjárási lehetőséget, de egyúttal menedéket is nyújtanak olyan zsákmányállatok számára, mint a hörcsög és a mezi nyúl.
  • Repterek gyepkezelési útmutatójának elkészítése, valamint az ürgés élőhelyek vízgazdálkodási rendszerének javítását célzó ajánlás kidolgozása.
  • Területkezelési Tanácsadó Szolgálat kerül kialakításra a gazdálkodók és vadászok segítésére területhasználat és vadgazdálkodás témákban. A vadászok ösztönzése a célfajokat tizedelő szőrmés ragadozók befogására.
  • Ürgék mozgásának feltérképezése műholdas nyomkövető rendszerek alkalmazásával.
  • A projekt intenzív kommunikációs programja a gazdálkodók, vadászok és a helyi lakosság körében végzett országos alapállapot-felméréssel indul. A kihelyezésre kerülő információs táblák, szóróanyagok, valamint a kialakításra kerülő ürgebemutató látogatóközpontok ismeretterjesztési és oktatási tevékenységei hozzájárulnak a célközönség tudatosságának fokozásához, melyen keresztül a projekt célfajokat érintő természetvédelmi intézkedései támogatását nyernek.
  • A célfajok állományaiban bekövetkező változások felmérése és nyomon követése. A természetvédelmi intézkedések sikerességének értékeléséhez átfogó - műholdas nyomkövetéssel és kameracsapdák alkalmazásával zajló - monitoring program ad tájékoztatást.

Bővebb információ a projekt weboldalán: http://sakerlife3.mme.hu/ 

További információ:

Bakos Katinka, projektkoordinátor, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, e-mail: bakosk@knp.hu, tel.: +36 70 659 3222