Monitoring projektek

Növényfajok és -társulások monitorozása

Növényfajok monitorozása


Mohaközösségek monitorozása

Helyszíne: Apaj, Bugac. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás, ANPI koordinációban. Kutatást végzi: dr. Papp Beáta, Ódor Péter, Szurdoki Erzsébet (Magyar Természettudományi Múzeum). Főbb eredményei: Apajon füves szikes puszta (Achilleo - Festucetum pseudovinae) és Bugacon homoki legelő (Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae) mohaközösségének monitorozása 18 éve folyik. 

Illatos csengettyűvirág (Adenophora liliifolia) monitorozása

Helyszíne: Kiskőrös, Szűcsi-erdő. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Vajda Zoltán, Sárkány József, Czitor Beáta (KNPI). Főbb eredményei: Ex situ körülmények között szaporított 14 egyed visszatelepítésére került sor az állomány megerősítése céljából 2017. év őszén. A kiültetetett tövek/magvetés eredményének ellenőrzése zajlott 2018 júniusában. 14 tőből, ami 9 ponton lett elültetve, 5 pontban találtunk túlélőket (ezek közül az egyik a fiatalok négyes csoportja, és négy darab kétéves tő). Eddigi tanulság, hogy az őszi időpontban történő visszatelepítés jó választás és az előnevelt, kétéves tövek jobban megmaradnak. A szaporítás és visszatelepítés folytatását tervezi az Igazgatóság.

Kúszó zeller (Apium repens) monitorozása

Helyszíne: Császártöltés, Sükösd, Nemesnádudvar, Érsekcsanád. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Czitor Beáta, Kőhalmi Fruzsina, Tamás Ádám, Agócs Péter, Gál Attila, Molnár László, Biró Csaba, Morvai Edina, Bakró-Nagy Zsolt, Vajda Zoltán (KNPI)

Gyapjas csüdfű (Astragalus dasyanthus) monitorozása

Helyszíne: Bócsa-bugaci homokpuszta, Kisszállás - Balotaszállás, Pirtó: Zsombos-dülő. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Czitor Beáta, Kőhalmi Fruzsina, Somogyi István (KNPI). Főbb eredményei: 2017 őszén a Szegedi Egyetem Füvészkertjében ex situ szaporított egyedek kiültetésére került sor: Kisszállás-Balotaszállás külterületen 9 tő, Pirtón 106 tő, Bócsán 37 tő. A maggyűjtés helyszíneire, az anyanövények közelébe kerültek az egyedek, kivéve Pirtón, ahol az eredeti állománytól kb. 50-70 méterrel távolabb, ugyanazon helyrajzi számú gyepen, de az illegális motocrossozás által nem érintett, védettebb területrészre kerültek. 2018-ban a túlélő egyedeket vették számba a nemzeti park szakemberei, összesen 22 tő maradt meg (Pirtón 18, Kisszállás-Balotaszállás 2, Bócsa 2 tő). Ez nem túl jó eredmény, ami egybevág más szakemberek tapasztalataival (még utógondozással sem tudtak ennél jobb eredményt elérni).

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) monitorozása

Helyszíne: KNPI működési területén potenciális élőhelyek. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: természetvédelmi őrszolgálat tagjai és szakreferensek (KNPI). Főbb eredményei: A Natura 2000 jelölő növényfaj elterjedési területének térképezése folyik, 2018-ban 385 új adat (656 386 tő) került rögzítésre a nemzeti park adatbázisában (részben 6 évnél régebben felmért állományok ismételt felmérése, részben új lokalitások felfedezése során).

Homoki kikerics (Colchicum arenarium) monitorozása

Helyszíne: Déli Homokhátság és KNPI működési területén potenciális élőhelyek. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Gál Attila, Czitor Beáta, Bakró-Nagy Zsolt, Filotás Zoltán, Kőhalmi Fruzsina, természetvédelmi őrszolgálat tagjai (KNPI). Főbb eredményei: A Natura 2000 jelölő növényfaj elterjedési területének térképezése folyik, 2018-ban 1333 (15 799 tő) új adat került rögzítésre az Igazgatóság adatbázisában.

Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) monitorozása

Helyszíne: Császártöltés, Harkakötöny, Madaras, Nyárlőrinc, Szeged. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Czitor Beáta, Bakos Katinka, Kőhalmi Fruzsina, Bakró-Nagy Zsolt, Lucza Márk, Nagy Milán, Vajda Zoltán, Varga Tímea, Takács Márta, Somogyi István, Pálszabó Ferenc, Kis Viktor, Sárkány József (KNPI). 

Tartós szegfű (Dianthus diutinus) monitorozása

Helyszíne: Nemesnádudvar, Jakabszállás. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Kőhalmi Fruzsina, Czitor Beáta, Filotás Zoltán, Gál Attila (KNPI). Főbb eredményei: A NBmR növényfajok felmérésére vonatkozó protokolljának „E” mintavételi típusa szerint történt felmérés a két ismert lokalitáson. Mindkét helyszínen csökkenés volt tapasztalható az állományméretben. Jelenleg Jakabszálláson 15 tő (a 2011-es megtalálás óta a legalacsonyabb érték, volt már 171 tő is), Nemesnádudvaron 404 tő (a 2009-es megtalálás óta a legalacsonyabb érték, volt már 15 262 tő is) tenyészik.

Hóvirág (Galanthus nivalis) monitorozása

Helyszíne: Szalkszentmárton, Ordas, Fajsz. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Kőhalmi Fruzsina, Bakró-Nagy Zsolt, Gyurita István, Czitor Beáta, Varga Tímea (KNPI). Főbb eredményei: A három település külterületére eső Duna folyó menti potenciális élőhelyein zajlott ismételt felmérés. Jelentés leadási határideje 2019. június.

Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) monitorozása

Helyszíne: Kunadacs - Tatárszentgyörgy, Fülöpháza. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Czitor Beáta, Kőhalmi Fruzsina, Bakos Katinka, Pálszabó Ferenc, Varga Tímea, Bakró-Nagy Zsolt, Gál Attila (KNPI). Főbb eredményei: Két db 1x1 km-es mintanégyzetben folyik a háromévente ismétlődő felmérés 2003 óta. A NBmR növényfajok felmérésére vonatkozó protokolljának „C” mintavételi típusa szerint megtörtént mindkét helyszínen a felmérés. 

Homoki nőszirom (Iris arenaria) monitorozása

Helyszíne: Kecskemét-Matkópuszta, Kisszállás, Balotaszállás, KNPI működési területén további potenciális élőhelyek. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: referensek, szakreferensek, természetvédelmi őrszolgálat tagjai (KNPI). Főbb eredményei: A NBmR növényfajok felmérésére vonatkozó protokolljának „E” mintavételi típusa szerint történt felmérés. A Natura 2000 jelölő faj Duna–Tisza közi (KNPI működési területre eső) állományának teljes feltérképezése folyik. A homoki nőszirom számára alkalmas élőhelyeket keresték fel a felmérők, és GPS készülékkel rögzítették a megtalált tövek helyzetét és mennyiségét. A felmérés eredményeként 938 új rekord, 7 887 tő került rögzítésre.

Vidrafű (Menyanthes trifoliata) monitorozása

Helyszíne: Kiskőrös, Kecel, Nemesnádudvar. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Czitor Beáta, Kőhalmi Fruzsina, Nagy Milán, Vajda Zoltán, Bakró-Nagy Zsolt, Dóka Richárd, Barna Zsolt, Varga Tímea, Gál Attila, Somogyi István, Pálszabó Ferenc, Sárkány József, Gyurita István, Tamás Ádám, Kovács Sándor (KNPI). Főbb eredményei: A NBmR növényfajok felmérésére vonatkozó protokolljának „A” mintavételi típusa szerint megtörtént minden ismert állománynál a felmérés. Jelentés leadási határideje 2019. június.

Légybangó (Ophrys insectifera) monitorozása

Helyszíne: Kunpeszér. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Czitor Beáta, Kőhalmi Fruzsina, Bodor Zsuzsanna, Bakró-Nagy Zsolt, Nagy Milán, Dinka Petra, Vajda Zoltán, Bakos Katinka, Gál Attila, Varga Tímea, Dóka Richárd (KNPI). Főbb eredményei: A NBmR növényfajok felmérésére vonatkozó protokolljának „A” mintavételi típusa szerint megtörtént mind a 11 ismert lokalitáson a felmérés. 

Óriás útifű (Plantago maxima) monitorozása

Helyszíne: Kunpeszér. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Vadász Csaba (KNPI). Főbb eredményei: A NBmR növényfajok felmérésére vonatkozó protokolljának „A” mintavételi típusa szerint megtörtént az egyetlen ismert élőhelyen a felmérés. 

Növénytársulások monitorozása

Szoloncsák vakszik növényzet (Camphorosmetum annuae) monitorozása

Helyszíne: Apaj (Kisapaji-rét), Fülöpszállás (Kelemen-szék). Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Somogyi Gabriella e.v. Főbb eredményei: A társulás felvételezése az NBmR protokoll alapján történt mindkét kvadrát esetében. A 2016-os jelentés észrevételei alapján 2017-ben és 2018-ban a felvételezés mindkét mintaterületen belül a bárányparéjos társulásra koncentrált, az összes pszeudo-szisztematikus módon lerakott mikrokvadrát Camphorosmetum annuae társulásra esett. Ennek eredményeképpen a kvadrátok és a mintaterület is lényegesen fajszegényebbnek bizonyult (ahhoz képest, amikor több más társulás mintái is bekerültek a felmérésbe). Ennek megfelelően – miként az a Camphorosmetum annuae társulásra jellemző – a mintaterületeken megnőtt az egyévesek, a természetes pionírok és a stenohalophiton fajok aránya. A módszertanból adódó változásokon túl a mintaterületeken nem volt észlelhető és kimutatható az állomány összetételében bekövetkező változás.

Magyar sóballás (Suaedetum pannonicae) monitorozása

Helyszíne: Dunatetétlen (Maka-szék). Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: Somogyi Gabriella e.v. Főbb eredményei: A társulás felvételezése a NBmR protokoll alapján megtörtént. A felmérések során összesen 20 faj (35%) kizárólag egyetlen évben került észlelésre, míg csak 15 olyan faj volt, amely a 17 mintavételi évből legalább 7-ben előfordult a mikrokvadrátok valamelyikében. Ezek a fajok (Agrostis stolonifera, Artemisia santonicum, Aster tripolium ssp. pannonicus, Elymus repens, Juncus compressus, Juncus gerardii, Lepidium cartilagineum, Limonium gmelinii ssp. hungaricum, Lotus tenuis, Phragmites australis, Plantago maritima, Puccinellia limosa, Salicornia prostrata, Spergularia maritima, Suaeda pannonica) tekinthetők a társulás lokálisan jellemző fajainak. Hat faj minden mintavételi évben megtalálható volt a mikrokvadrátok valamelyikében, ezek (Aster tripolium ssp. pannonicus, Lepidium cartilagineum, Limonium gmelinii ssp. hungaricum, Phragmites australis, Puccinellia limosa és Spergularia maritima) tekinthetők a társulás lokálisan konstans fajainak. Gyakoriságukban jelentős, egyirányú változás az évek során nem volt kimutatható, azonban jelentős ingadozások előfordulnak, feltehetőleg részben a mintavételtől függően. A korábbi évek adatai alapján tendenciaszerű változás a társulásban nem volt kimutatható. A fajok gyakoriság-adatai alapján ez igaz a 2018. év felmérése esetén is. A teljes időszak alatt közel egyenletesen gyakori faj a Puccinellia limosa, a Limonium gmelinii és az Aster tripolium. A társulás névadó faja, a Suaeda pannonica gyakorisága jelentős ingadozást mutat (a mintavételi egységekben 0–100%, a mintaterületen 0–28,9%); a faj adatait összevonva a S. prostrata korábbi adataival lényegesen kisebb kilengések tapasztalhatók. Néhány évben (2005, 2008, 2009, 2011) a(z évelő) Carex stenophylla kiugró gyakorisági értékeket ért el (61,5%), míg a többi évben hiányzott. Hasonló tapasztalható 2008-ban a Festuca pseudovina esetében. Mivel mindkét faj szárazabb termőhelyeket preferál (és évelő), felmerülhet a termőhely átmeneti kiszáradásának lehetősége. A korábbi jelentések alapján a felvett minták egyike sem tipikus Suaedetum pannonicae, hanem Suaedetum pannonicae és Lepidio–Puccinellietum mozaikja és Lepidio–Puccinellietum és Agrostio–Alopecuretum mozaikja és átmenete vagy tipikus Lepidio–Puccinellietum társulás. Amennyiben a protokoll szerint a Suaedetum pannonicae állomány monitorozása a cél, úgy a későbbi felmérések során célszerű volna a mintákat kizárólag ebben a társulásban felvenni.

Tündérfátyolhínár (Nymphoidetum peltatae) monitorozása

Helyszíne: Drágszél. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: Somogyi Gabriella e.v. Főbb eredményei: A társulás felvételezése a NBmR protokoll alapján megtörtént. A vízutánpótlásban 2010-ben bekövetkezett kedvezőtlen mennyiségi, majd az ezt követő vízminőségbeli változások jelentős hatást gyakoroltak a növényzeti szintek borítására, diverzitására, az életforma és szociális magatartás típusok arányainak változására. Megjegyzendő, hogy a kiemelkedő szintben 2017 során észlelt jelentős változások nem tekinthetők vegetációs változásnak, mivel emberi beavatkozás következményei: a rézsű mellett a vízparti rész növényzetét is lenyírták. Ugyanez történt 2018-ban is, szinte a teljes kiemelkedő szintre kiterjedően. Az alacsonyabb vízszint mind az alámerült, mind a kiemelkedő szintben a pionír és generalista fajok, az amphibikus jellegű vízparti-mocsári fajok térnyerését okozta a hínárfajokkal szemben. Valószínűleg a társulás monitorozása szempontjából nagyobb relevanciával rendelkező információt hordozna a csatorna vízállásának adott évi, a felmérést megelőző hosszabb időszakot felölelő változása, szemben az egy időpillanatra korlátozódó vízállással, hiszen a vízállás gyorsabb változásait sem a hínár, sem a parti növényzet nem képes azonnal lereagálni. A hínárnövényzet tömegessége szempontjából meghatározó lehet a felmérést megelőző utolsó mederkotrás időpontja, ami nagyban befolyásolja a felmérés során rögzített értékeket, de nem feltétlenül vonja magával az élőhely gyökeres megváltozását. Szintén jelentősen befolyásolja a rögzített adatokat a csatornapart szegélynövényzetének (rendszeres) kaszálása, ami kiterjed a teljes kiemelkedő szintre..

Fűz-nyár ligeterdő (Salicetum albae-fragilis) monitorozása

Helyszíne: Tiszaug, Tiszasas (minta kettes). Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: Somogyi Gabriella e.v. Főbb eredményei: A fajszám 2002–2006 között, a korábbi protokoll szerint (egy mintaterületen belül 50 kvadrátban) egységesen 30 volt a nyárasban. A módosult protokoll szerint (3 mintaterület, egyenként 55 mintavételi körrel) 48 (2008), 39 (2012), 35 (2014), 41 (2016) és 25 (2018) volt. A fajok relatív gyakorisága erőteljes szórást mutat a 0–70% közötti tartományban, nincsenek igazán elkülönülő, kiemelkedő fajok, ami arra utal, hogy a társulás a fajok frekvenciáját tekintve kiegyensúlyozott. Több faj relatív gyakorisága a monitorozás ideje alatt jelentősen változott. 2004–2008 között leggyakoribb faj a vízi rucaöröm (Salvinia natans) volt, 2012-ben eltűnt a mintaterületről, majd kis számban jelent meg újra. 2002-ben leggyakoribb faj a subás farkasfog (Bidens tripartita) volt, majd részaránya egyre kisebbnek adódott, 2016-ra töredékére csökkent. 2018-ra a vízborítással (1 m) együtt mind a nemesnyárasban, mind a füzesben visszatértek a vízinövények és a korábbi évekkel ellentétben a apró békalencse (Lemna minor), a vízi rucaöröm (Salvinia natans) és a békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) vált meghatározó elemmé. A nemesnyáras mintaterületen a teljes monitorozási időszak során a leggyakoribb két növényfaj 2016-ig az gyalogakác (Amorpha fruticosa) és a hamvas szeder (Rubus caesius), amik a mintavételi egységek 50–76%-ában előfordultak. 2018-ban a mintaterültek víz alá kerülésével jellemzővé váltak az úszó hínarak (Hydrocharis morsus-ranae, Lemna minor, Salvinia natans). A kezdetben gyakori betyárkóró (Conyza canadensis) előbb visszaszorult, majd 2016-ra eltűnt, ennek magyarázata az állomány többszintű záródása lehet. 2018-ra számos más szárazföldi faj eltűnt, a vízborítás miatt (legalábbis átmenetileg). Ugyanakkor az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) jelentős frekvencia-növekedést mutatott. A fajok többsége a mintavételi pontok kevesebb, mint 5%-án fordul elő, azaz összefoglalóan kijelenthetjük, hogy a nemesnyárasban néhány faj dominanciája érvényesül, ezek korábban mind idegenhonos és/vagy gyomfajok voltak, 2018-ban pedig úszó hínarak. A természetes fehér füzes társulás diverzitási indexe a korábbi felmérések eredményei alapján magasabbnak bizonyult a nemesnyáras diverzitási indexénél. A 2014-es értékelés során megállapítást nyert, hogy a nemesnyáras diverzitási indexe folyamatosan csökken. A mintaterületeken kimutatott fajok száma alapján szintén kimutatható volt a nemesnyáras állomány diverzitásának csökkenése és a tendencia erőteljes folytatódása 2016-ban is. Ugyanakkor a természetes füzes állomány fajkészletében kismértékű bővülés volt megfigyelhető. 2018-ra a két állomány diverzitása megfordult, az ültetvényé lett magasabb. Ez annak tudható be, hogy a vízborítás következtében mindkét területen hasonló hínárnövényzet alakult ki, a nemesnyáras egy része viszont szárazon maradt, ez növelte a lokális diverzitást.

Mézpázsitos szikfok (Puccinellietum limosae) monitorozása

Helyszíne: Fülöpszállás. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: Dr. Somogyi Gabriella e.v. Főbb eredményei: A mintaterület termőhely-nedvesedési és talajszalinitási viszonyaiban történt átalakulásokat a talajvízszint változásai kevéssé befolyásolhatták az elmúlt 18 év alatt. Mindemellett a fajkompozícióban, a gyakorisági és dominancia viszonyokban történt változások a terület bizonyos mértékű kilúgozódására utalnak. A 2015-ig trendszerűnek vélt változások visszafordultak és az addig növekvő dominanciájú, a terület szárazodására utaló fajok 2018-ra eltűntek onnan. Ezzel párhuzamosan a vizsgált társulás karakterfaja, a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) borítása újra növekedést mutatott és elérte a 6 évvel korábbi szintet. A vizsgált mézpázsitos gyorsan változó összetételű társulás, dominanciaviszonyai mind éven belül, mind egymást követő években változnak. Emiatt a detektált változások egy részéért a felmérés időpontjában a vegetáció fenológiai állapota, más részéért pedig az aktuális évi csapadék- és nedvességviszonyok függvényében a vegetáció összetételének változása felelhet.

Erdőrezervátum monitorozás

Helyszíne: Sas-ér Erdőrezervátum. Forrása: TMF/559/9/2017 sz. FM támogatás. Kutatást végzi: Bolla Bence, Filotás Zoltán, Enyedi Róbert, Puskás József (KNPI). Főbb eredményei: A Sas-ér Erdőrezervátum felmérése több mint 10 terepnap ráfordítással újabb biotikai adatok gyűjtésével járt, valamint az érintett erdőrészletek állományleírása lett kiegészítve új kezelési javaslatokkal, mind a védőzónára, mind a magterületre vonatkozóan.

Helyszíne: Nagybugaci ősborókás Erdőrezervátum. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: Filotás Zoltán (KNPI). 

Helyszíne: Páhi: Közös-erdő Erdőrezervátum, Nagybugaci Ősborókás Erdőrezervátum. Forrása: TMF/334/9/2018 AM támogatás. Kutatást végzi: Öko-Hang Kft.

Inváziós fajok monitorozása

A Duna-völgyi-főcsatorna hínárvegetációjának felmérése, különös tekintettel a nem őshonos hínárfajokra

Helyszíne: Dunavölgyi-főcsatorna és vízrendszere. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. S.-Falusi Eszter (Magyar Biológiai Társaság).