Érsekhalmi Hét-völgy
Területe: 26 ha
Védetté nyilvánító határozata: 23/1998. KTM
Életföldrajzi tájegység: Turján-vidék
A Duna-menti síkság és Felső-Bácska érintkezésének egyik geomorfológiailag legérdekesebb területén, a Kecel-bajai magaspart középső részén helyezkedik el a védett terület. A magaspart, mint a folyószabályozás előtt vízjárta terület peremén húzódó szárazulat, már a bronzkorban is lakott volt. A középső bronzkorban épített erődített földvár sáncrendszerének maradványai még ma is láthatók. Ez a régészeti érték indokolta a ma természeti oltalmat is élvező terület egy részének 1991-ben „Történelmi-régészeti jelentőségű védett terület”-té nyilvánítását. A löszfelszínt hét kisebb-nagyobb völgy tagolja, melyeket az utolsó jégkorszakot követő, csapadékban gazdagabb időszak lezúduló vizeinek felszínalakító munkája alakított ki. A löszös talajok jó termőképessége miatt a magaspart tetejét már évszázadokkal ezelőtt művelésbe fogták.
A völgyek északnyugati lejtőin virít a tavasz egyik legkorábbi növénye a tarka sáfrány, később a törpe nőszirom és a törpe mandula bontja szirmait. A völgyek oldalát és alját elborító galagonyás sűrűségekben költ a barátposzáta, a karvalyposzáta és a mezei poszáta is. A terület nyugati peremének meredek partfalában gyurgyalagok és partifecskék fészkelnek.
