Hírek, aktualitások

Gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett. A szakemberek idén is felmérték a fokozottan védett madárfaj létszámát, hogy pontos képet kapjanak a populációról. A túzokszinkronok adatai az elmúlt években körülbelül 10 százalékos gyarapodást mutatnak a Kárpát-medencében.

Míg a korábbi időszakban hozzávetőlegesen 1500 egyedre becsülték a magyarországi túzokállományt, addig néhány év óta már 1600 példánnyal számolnak a szakemberek, amit a januári adatok is alátámasztanak. A túzok legnagyobb egybefüggő közép-európai fészkelőállománya a Kárpát-medencében, azon belül Magyarországon van. A Kárpát-medencében három fő régió különíthető el a túzokállományok szempontjából, mindegyikben több rendszeres telelőterülettel, illetve dürgőhellyel (párzóhellyel). A természetvédelmi szakemberek minden év januárjában felmérik az itt  telelő túzokcsapatokat.

Fotó: Horváth Tibor

 

Az idei számlálás szerint 2200 fölé növekedett a Kárpát-medencei túzokállomány, mintegy 200 példánnyal többet regisztráltak, mint korábban. A legnagyobb előfordulási helyük a keletpannon régió, itt közel 1000 egyedet számláltak, míg a közép-magyarországi és a nyugatpannon régió mintegy 600-600 madárnak ad otthont. A túzokszámlálást azért télen tartják, mert ilyenkor mindig pontosabb képet lehet kapni egy-egy régió állományáról, hiszen a telelő madarak jól megfigyelhető, elkülönült csapatokba verődve töltik az időt, ezáltal pontosan megszámolhatók.

Az idei számlálás eredményei az egyes élőhelyeken

 

A túzok Magyarországon 1971 óta védett, 1979 óta fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint. Az Agrárminisztérium kiemelten kezeli a faj megóvását, külön szakértői munkacsoportot működtet és a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában is hangsúlyos szerepet kapott az állomány védelmének és növelésének kérdése, ami nagyban hozzájárul Magyarország biológiai sokszínűségének megőrzéséhez. Emellett számos program segíti a túzok védelmét: természetvédelmi pályázatok keretében jelentős védelmi intézkedések történtek, egyre több gazdálkodó folytat túzokbarát mezőgazdasági művelést, hangsúlyt kap a túzok- és apróvadvédelmi vadgazdálkodás megvalósítása, illetve - ahol szükséges - az áramszolgáltatók közreműködésével folyamatban van a légvezetékek földkábellel történő kiváltása is.

A hazai túzokvédelmi tevékenységek az alábbi veszélyeztető tényezők csökkentését célozzák meg:

  1. Megfelelő élőhely-szerkezettel rendelkező zavartalan élőhelyek csökkenése: ez magába foglalja az általános élőhelyvédelmi intézkedéseket, élőhely-fejlesztéseket, a birtokpolitikát, valamint a túzok élőhelyeken történő fejlesztések szabályozását is. Kiemelten kezelendők az olyan infrastrukturális beruházások, amelyek közvetlenül, vagy közvetett módon hatással lehetnek egy-egy régió túzokállományának alakulására az élőhely-vesztés, a területhasználat, vagy a veszélyeztetés kapcsán. A túzok élőhelyek legnagyobb része hazai és európai szinten is védelem alatt áll, de különösen egy növekvő állomány esetében a túzok megtelepedésére alkalmas potenciális élőhelyeken az intézkedések kiterjesztése is indokolt lehet.
  2. Légvezetékekkel történő ütközések: a felnőtt egyedek első számú veszélyeztető tényezője. A középfeszültségű vezetékek földkábellel történő kiváltása azon túlmenően, hogy a veszélyforrást teljes mértékben megszűnteti, nagymértékben hozzájárul a túzok-élőhelyek kiterjedésének növeléséhez, és nem utolsó sorban tájvédelmi szempontoknak is megfelelő megoldást nyújt. Jelenleg az NKM Zrt. és az ELMŰ Hálózati Kft. területén zajlanak aktív túzokvédelmi átalakítások, amelyek pozitív hatásai már most érezhetők.
  3. Tojások és fiókák pusztulása a mezőgazdasági tevékenység során: a túzok védelme kizárólag extenzív gazdálkodási formák mellett képzelhető el. Olyan birtokszerkezetek kialakítására kell törekedni, amik a teljes mértékben a terület ökológiai adottságaihoz igazodnak, egyaránt biztosítva a gazdálkodás fenntarthatóságát és a természeti értékek, köztük a túzok hosszú távú védelmét.
  4. Ragadozók okozta veszteségek a tojások, csibék és fiatal madarak esetében: a túzok és egyéb agrár-környezethez kötődő fajok védelmét elősegíti, ha a szaporodási időszakban a rájuk nehezedő predációs nyomás alacsony. Ennek elérése érdekében a vadászható ragadozó fajok állományának territórium alapú szabályozása szükséges, ami legális, elsősorban csapdázásra alapuló módszerekkel hatékonyan megvalósítható.
  5. Elégtelen gerinctelen táplálékbázis: az agrár-élőhelyek biológiai sokféleségének csökkenése ma már nyilvánvaló tényként kezelendő. A túzokok életük első szakaszában különösen érzékenyek a megfelelő táplálékbázis meglétére, amit a jelenleg általánosan elterjedt intenzív gazdálkodási formák és technológiák nagymértékben veszélyeztetnek.

Ezen felül a klímaváltozás, az orvvadászat, a kemény teleken bekövetkező veszteségek, vagy az általános zavarás veszélyeztetheti a hazai túzokállományt.

A nagy térigényű, speciális ökológiai környezetben élő madárfaj védelme kizárólag csak egy rendkívül összetett, többféle érdek együttes érvényesülését feltételező és hangsúlyozottan adatokra épülő stratégia mentén lehet sikeres. A legjelentősebb érdekcsoportok (gazdálkodók, vadgazdálkodók, szélesebb társadalom) aktív bevonása mellett a szakmapolitikai irányelvek érvényesülése és célkitűzések megvalósulása is nélkülözhetetlen.

A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában című, 2016. július 11. – 2023. december 31. között futó LIFE pályázat fő célkitűzése a kifejlett túzokok elsőszámú veszélyeztető tényezőjének, az ütközésnek csökkentése középfeszültségű légvezetékek földkábellel történő kiváltásával. Ezzel egy időben a túzok élőhelyeken a faj ökológiai igényeihez igazodó mezőgazdasági művelés elősegítése, valamint térségi szintű ragadozógazdálkodási tevékenység megvalósítása tervezett a költési veszteségek csökkentése érdekében.

Bővebb információ: https://tuzok.hu/ 

Fotó: Horváth Tibor