
Denevértorony-karbantartás rögtönzött ismeretterjesztéssel
Természetismereti foglalkozásokat gyakran tartunk a tanórai keretekből kilépve a természetben, de viszonylag ritka, hogy 10 m magasból szólunk a gyerekekhez. De most ez történt.
Természetismereti foglalkozásokat gyakran tartunk a tanórai keretekből kilépve a természetben, de viszonylag ritka, hogy 10 m magasból szólunk a gyerekekhez. De most ez történt.
Már virágzik a fokozottan védett homoki kikerics (Colchicum arenarium), a bugaci pusztán több ezres nagyságrendben virít ez a törékeny, lilásrózsaszín virág.
Gyülekező csapataikban akár 30-50 egyed is összeverődhet, hogy aztán útnak induljanak afrikai és dél-európai telelőhelyeikre.
Idén szerencsénk volt, közvetlen közelünkben bőgtek a szarvasbikák.
Az őszi kikericset nem véletlenül hívják egyik népies nevén kutyadöglesztőfűnek.
A Duna-Tisza közén csak Sándorfalva környékén él a fajnak egy pár száz tőből álló állománya.
Van az a hőség, amikor már a túzokok is szívesen hűsölnek az árnyékban, még ha ez csökkenti is a körülöttük belátható teret.
Közel 140 km üzemen kívüli csatornát és gátat, továbbá az ezekhez kapcsolódó műtárgyakat és egyéb tájsebeket számoltunk fel a Felső-kiskunsági-pusztán, Apaj környékén európai uniós támogatásból, 420 655 896 Ft felhasználásával.
Az országos döntőt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság rendezi 2022. szeptember 21-23-án.
„Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta” – írja Arany János Toldi című elbeszélő költeményében. Aki természetközeli gyepeken jár, az tikkadt szöcskenyájakkal is találkozhat… vagy mégsem?
A rákosi vipera egy ernyőfajnak tekinthető, mivel a megőrzésére irányuló védelmi intézkedések nem csak a viperának kedveznek, hanem az élőhelyén található más természeti értékek, például az orchideák hosszútávú megőrzéséhez is hozzájárulnak.
A világnap felhívja a figyelmet mindazokra, akik sokszor igen nehéz körülmények között elkötelezetten dolgoznak a világ természeti és kulturális örökségeinek megőrzéséért, valamint tiszteleg azok előtt, akik életüket vesztették munkájuk ellátása közben.
A Parlagi Sas Alapítvány jóvoltából több kollégánknak is lehetősége volt, hogy hamvas rétihéja terepi képzésen vegyen részt Szabadszállás környékén. Terepi tapasztalatokat szerezhettünk a hamvas rétihéják fészkelési viselkedésével kapcsolatban.
Idén immár második alkalommal rendeztük meg a Peszéri Fanyűvő Kupát a Peszéri-erdőben, hazánk egyik legszebb alföldi erdejében. A csapatok feladata az inváziós fafajok kisebb (általában 1-3 éves) egyedeinek eltávolítása volt.
A fecskepár idei második fészekaljában újra van egy albínó fióka.
Örömmel tapasztaltuk, hogy két nőszőfű faj is megjelent a Kolon-tó medrének kotrásából származó iszapdepóniára 2012-ben rekultivációs céllal ültetett erdőben.
Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményének munkatársai olyan nappali lepkékkel ismertetnek meg minket, melyek sikeresen alkalmazkodtak a változó körülményekhez és terjeszkedőben vannak.
Egyedi számmal ellátott azonosító gyűrűt kapnak, egyik lábukra fémgyűrűt, a másikra műanyagból készült ún. színes gyűrűt, amelyen akkora a jelölés, hogy messzebbről is leolvasható távcső segítségével.