Új ökoturisztikai központ létesül a Nagyszéksós-tónál
Kiemelkedő ökoturisztikai beruházás kezdődött Mórahalmon, a Nagyszéksós-tónál 1,4 milliárd forintos uniós támogatással.
A projekt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Városi Önkormányzat konzorciumi együttműködésében valósul meg a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz fejlesztési keretből.
A fejlesztés célja a Mórahalom és Röszke között található Bivalyrezervátum és a Nagyszéksós-tó környéke védett, illetve közösségi jelentőségű természeti értékeink és területeinek, élővilágának bemutatása a helyi lakosság és az ide érkezők számára. A fejlesztés hozzájárul természeti örökségünk, illetve a hazai Natura 2000 hálózat ismertségének és társadalmi elfogadottságának javításához.
A fejlesztés példaértékű, hiszen új munkahelyeket teremt, hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez, és mintát ad arra, hogyan lehet a természetvédelem, a turizmus és a helyi közösségek érdekeit összehangolni – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára 2025. április 23-án a Mórahalmon tartott projektnyitó eseményen.
Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere arról beszélt a rendezvényen, hogy egy közel másfél évtizedes álom valósul meg a 800 négyzetméteres látogatóközpont építésével és jövő évi megnyitásával. A Nagyszéksós-tó körül a már megszokott bivalygulya mellett gólyamentő-központ, kilátók, tanösvények, gyógynövénykert, vízipók tematikájú játszótér, interaktív kiállítások várják majd a látogatókat.
Dr. Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár hangsúlyozta, az ország lakosságára egyre inkább jellemző, hogy az aktív pihenést választják, ehhez pedig kiváló helyszín lesz az új mórahalmi beruházás. Hozzátette, az állami természetvédelem úgy tudja hatékonyan végezni a munkáját, ha mögötte helyiek, önkormányzatok, civilek állnak.
A fejlesztés részeként egy látványkarámot is kialakítanak, így a látogatók testközelből figyelhetik meg a bivalyokat. Ezen túl tematikus túrák, természetvédelmi programok, fotóstúrák és közösségi események is várják majd az érdeklődőket.
Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta, példaértékű az Igazgatóság és a mórahalmi önkormányzat együttműködése, amely már több évtizedes múltra tekint vissza. Hangsúlyozta, sokan aggódnak a tó időszakos kiszáradása miatt, ez azonban teljesen természetes folyamat egy szikes tó életében, az élővilága is ehhez a körülményhez alkalmazkodott. A hiánypótló fejlesztés hozzájárul a térségbe látogató turisták számának növeléséhez, akik számára úgy válik biztosítottá az ökoturisztikai programokon való részvétel, és ezáltal a természeti értékek megismerése, hogy a szikes tó természetes életfolyamatai megmaradhatnak – tette hozzá.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó valamikor természetes szikes tó volt. 1919-re elkészült a tómedret hosszában átszelő Széksóstói-főcsatorna, ami lehetővé tette, hogy a későbbi években halastóként hasznosítsák. Ennek során a rendszeres, édesvízzel történő vízcsere eredményeként a tó vizének sótartalma erősen lecsökkent és fokozatosan elvesztette szikes-tó jellegét. A halgazdálkodással az 1980-as években a csapadékhiány miatt felhagytak. A kiédesedés miatt megindult az elnádasodás folyamata, és a kétezres évek elejére már egy szinte csak náddal borított, száraz tómedret találunk itt. A 2007-ben kezdődött élőhely-rekonstrukciós munkák a tó eredeti állapotára jobban hasonlító vizesélőhely kialakítását tűzték ki célul. Ennek a munkának két fő összetevője a meder egy részének kikotrása és a bivalyokkal történő legeltetés volt.
A mederkotrás során a tó egy részéről eltávolították az évtizedek alatt felhalmozódott szerves anyagot. A bivalyok pedig a nád visszaszorításában és a terület folyamatos, legeléssel történő karbantartásában játszanak szerepet. Ez a beavatkozás meghozta a várt eredményeket, a tavon újra nagy számban megtelepedtek az itt korábban előforduló madárfajok, és ma már egy pezsgő, színes madárvilág fogadja az ide látogatókat.
Újra fészkelni kezdett a területen a gólyatöcs, a gulipán, a nagy goda és a piroslábú cankó, a vízzel borított területek vízi növényzete pedig a mocsarak költőfajának számító fattyúszerkőnek, cigányrécének és feketenyakú vöcsöknek nyújt otthont.
Az új ökoturisztikai korszerűsítés minden korosztály számára élményt és kikapcsolódást fog kínálni. A természet, az aktív pihenés és a közösségi élmények szerelmeseit pedig még több izgalmas program és látnivaló fogja várni.
A látogatóközpont 2026. tavaszán nyílik meg a nagyközönség számára.
