Nemrég Mauritániában, az Atlanti-óceán partjánál bukkantak rá egy elpusztult gulipánra, amely tavaly tavasszal a Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő fészkelőterületén kapott gyűrűt és GPS-jeladót.
Beváltják a várakozásokat a tavaly elvégzett beavatkozások a Baksi-pusztán: februárban közel 100 hektárt öntött el a víz a zsilipek szabályozásával, ennek köszönhetően pedig a korábbi évekhez képest jóval több nyári lúd, nagy lilik, réce és bíbic érkezett.
Miért cserélünk le egy akácost őshonos fafajokra? Mi tekinthető egyáltalán őshonosnak? Mit tehetünk a törvény alapján? Mi a baj az akáccal természetvédelmi szempontból? Egy nagy érdeklődést kiváltó facebook-posztunk nyomán járjuk körbe alaposan a témát.
A fokozottan védett illatos csengettyűvirág hazai állománya alig 250 tőre tehető. Megőrzése érdekében több éve mesterséges szaporítási kísérletek indultak, a visszatelepítésekben, utógondozásokban és monitorozásban szakembereink is aktívan részt vesznek.
Észak-Macedóniában fotóztak le a napokban egy parlagi sast, amelyet fiókaként 2022 nyarán a Felső-Kiskunságban gyűrűztek meg az MME munkatársai dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezetőnk segítségével.
„A különös patás – a magyar házi bivaly titka” címmel közös képzőművészeti pályázatot ír ki a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány, a Kecskeméti Művészeti Szakkör valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság idén 23. alkalommal rendezi meg a Tavaszköszöntő vetélkedőt, melyen a 3-8. osztályos csapatok mérik össze tudásukat. A csapatok az első feladatlapok kitöltésével együtt február 28-ig regisztrálhatnak.
Vízmintavételt végeztek a héten - a február 2-ai vizes élőhelyek világnapja jegyében - a legjelentősebb felső-kiskunsági szikes tavaknál munkatársaink. Ez a monitorozás része az ELKH Ökológiai Intézetével folytatott közös kutatásunknak.
Február 2. a vizes élőhelyek világnapja, 1971-ben ugyanis ezen a napon írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért.
A Páhi Általános Iskolában rendezték meg január 23-án a tankerületi környezetismeret versenyt, a zsűriben két munkatársunk is értékelte a gyerekek munkáit.
A természetes növénytakaróval borított szikes pusztákon átnedvesedett állapotban mély „sebek” keletkeznek, ha járművekkel áthaladnak rajta. Ezek a nyomok akár évtizedeken át is megmaradnak, miközben a korábbi növényborítás jellege tartósan megváltozik.
Rég nem látott jelenségnek is tekinthetjük a pusztában most megcsillanó belvíz foltokat, hiszen az utóbbi években és kiemelten 2022-ben a csapadék eloszlás változása rendre aszályos időszakokat hozott.
Január 31-ig még várjuk a fényképeket a Böddi-szék természeti értékeinek bemutatására kiírt, Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvánnyal és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesülettel közös természetfotó pályázatunkra!
Az elektromos vezetékek nemcsak az áramütés miatt jelentenek veszélyt a madarak számára. Ha ködös időben, szürkületben vagy éjszaka nem vagy már csak későn veszik észre a légi akadályt, a vezetéknek ütközve az életük végét jelentő sérülést szenvedhetnek.
A kiskunsági homoki élőhelyek 35 ritka növényfajának mintegy 220, a KNPI Peszéri-erdei erdészházánál felnevelt egyedét ültettük ki az újonnan létrehozott tisztásokra, az erdei élőhelyek fajgazdagságának növelése céljából.
Tavaly ősszel megjelent az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrparkról szóló turisztikai információs kiadvány, a Natúrparki Tájoló. A közel 60 oldalas, kiváló fotókkal ellátott, látványos és informatív tájékoztató füzet hiánypótló munka.
Homoki zöldaraszolót közel 50 éve nem fogtak hazánkban. Nálunk elsősorban a Duna-Tisza közén fordult elő ez a szép éjjeli lepke. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársainak cikke.
A 2022. december 22-től 2023. január 6-ig elrendelt igazgatási szünet értelmében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságon ezen időszak alatt szünetel az ügyfélfogadás és az ügyintézés.
