Védett növény bundában

Elkezdték szirmaikat bontogatni a fekete kökörcsinek (Pulsatilla nigricans) is a Duna–Tisza közén. A boglárkafélék családjába tartozó, kisméretű növény bókoló virágai sötétbíbor, majdnem fekete színűek. Március-áprilisban virágzik, amikor még csípősek, fagyosak is lehetnek a napok, ezért selymes szőrzet borítja, ami hatékony védelmet biztosít számára.

A fekete kökörcsin kis számban, de viszonylag sokfelé megtalálható az országban. A Kiskunságban homokpusztákon, nyílt homoki gyepeken bukkanhatunk rá, például Bugacon, Kunpeszér környékén, a Fülöpházi-buckavidéken, Hajóson, de Baja mellett is van néhány töves előfordulása.

Május végén bolyhos repítőkészüléke segítségével magvait a szél messze röpíti. A mag és a repítőkészülék közötti rész megérve és kiszáradva spirállá csavarodik. Ha a talajra hullott termést nedvesség éri, ez a spirál elkezd kiegyenesedni, ezáltal a mag dugóhúzószerűen befúródik a talajba, „elülteti magát”.  

A nemzetség tudományos neve (Pulsatilla) a bókoló harang alakú virágára utal, a latin pulsare szó ugyanis hintázást, lengést, lüktetést jelent. A kökörcsinek magyar neve pedig az ótörök eredetű kök szóból származik, ami kéket jelent, utalva a virágok színére (ezt a szót őrzi egyébként a kökény is).

A kökörcsin minden része mérgező, de gyógyhatású anyagokat is tartalmaz. A népi gyógyászatban többek közt juhhimlő kezelésére, epe és vesebántalmakra, köszvényre, reumára alkalmazták.

A fekete kökörcsin Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.