Újabb mentett denevérek érkeztek a tiszaugi denevértoronyba
Öt, korábban Kecskemétről és a budapesti Békásmegyerről mentett rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) került a tiszaugi denevértoronyba. Az állatok a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjának gondozásában álltak, most megerősödve szabadon engedhették őket a szakemberek.
A denevéreket a tél folyamán legyengülve, rossz állapotban, az utcán heverve találták meg járókelők. A Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa, Nagy Ágnes hangsúlyozta, hogy a telelésükben megzavart állatok sorsa az emberektől függ, túlélésük szempontjából kulcsfontosságú, hogy mihamarabb a megfelelő kezekbe kerüljenek.
A mentőhelyen megerősödött, immár jó kondiban lévő példányok készen állnak a szabadon engedésre. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak 14 mesterséges telelőhelye, ún. denevértornya van a működési területén, melyekben több száz denevér is biztonságosan telelhet, és a szaporodásukhoz is megfelelő körülményeket biztosít.
Hamarosan ugyanis érkezik a denevérek ellési ideje. Szaporodásuk rendkívül érdekes. A párzás nyár végén történik, de a petesejt mégis csak tavasszal termékenyül meg. Ez úgy lehetséges, hogy a hímivarsejtek beágyazódnak a méhfalba, és itt várják a tavaszt, hogy táplálékban gazdag, ideális körülmények között zajlódjon a vemhesség és az utódnevelés. Ha elérkezik az idő, akkor olyan speciális biokémiai folyamatok játszódnak le a nőstény szervezetében, melynek hatására beérik a petesejt és megtermékenyítheti a hónapok óta várakozó hímivarsejt. (Kivétel ez alól a hosszúszárnyú denevér, amelynél a megtermékenyülés azonnal megtörténik, a petesejt azonban a harmadik osztódás után, nyolcsejtes állapotban megáll a fejlődésben és megvárja a tavasz kezdetét.) 50-70 napos vemhesség után tavasz végén-nyár elején születnek meg a kölykök, rendszerint egy, de bizonyos fajoknál ikerellések is lehetnek. Az apróságot egy ideig az anya magán hordozza, még vadászat közben is, később úgynevezett óvodában hagyják a szülők a kicsiket. Egy hónaposan már röpképesek és vadászni kezdenek, de az ivarérettséget csak másfél-két évesen érik el.
A rőt koraidenevér hazánk leggyakoribb denevérfaja. Gyakran láthatjuk lakott területen és erdőkben egyaránt, rendkívül alkalmazkodó képes faj. Tömeges lehet az előfordulása a panelházak hasadékaiban, régebbi épületek tetőszerkezetében. Sajnos ez gyakran konfliktushoz vezet a lakókkal, mivel hangos az állatok cincogása, ürülékükkel bepiszkítják a párkányt és néha a szobába is berepülhetnek. Erdős területeken a fák odvaiban, kéregrepedésekben bújnak meg. Novembertől márciusig téli álmot alszanak, de ezt többször megszakítják. Ha enyhe az idő és kissé felmelegszik a levegő, kirepülnek búvóhelyükről és télen is vadásznak. Gyors röptűek, sebességük elérheti a 50 km/h-t. Repülés közben folyamatosan hallatják ciccegés-szerű hangjukat. Elképesztő mennyiségű szúnyogot és egyéb repülő rovart zsákmányolnak, a rőt koraidenevérek pedig kifejezetten kedvelik a nagyobb bogarakat, például a különböző cserebogarakat is. Egy denevér egy éjszaka során akár 1000 szúnyogot is elfogyaszt, nem kell hát ragoznunk, milyen fontos nekünk, embereknek a védelmük.
Hazánkban 28 denevérfaj él, mindegyikük védett. Amennyiben valaki épületbontás, felújítás, szerelés vagy korhadt fa kivágása közben denevérekre bukkan, értesítse az illetékes nemzetipark-igazgatóságot!
