Hírek, aktualitások

A madárvilág bemutatását célzó fejlesztés kezdődik a Csaj-tónál

A térség turisztikai vonzerejének növelésében fontos mérföldkő lesz a Csaj-tónál megvalósuló beruházás. A tórendszer páratlan madárvilágát eddig csak a madarászok ismerhették, de egy hajtánypálya kialakításával hamarosan mindenki számára látogatható lesz.

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, Baks, Csanytelek és Tömörkény által határolt Csaj-tó eredetileg egy több mint 300 hektáros szikes tó volt. Ebből és a hozzá csatlakozó Dong-ér medreiből alakították ki 1964-1971 között a Tömörkényi Halastavakat.

A teljes egészében a Natura 2000 hálózatba tartozó halastórendszeren a 4-es és 8-as tavakon még az 1990-es évek közepén felhagytak a halgazdálkodással. A két tóegység csaknem 190 hektárnyi területe 1998-ban állami tulajdonba és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) vagyonkezelésébe került. 2018-ban csaknem a teljes halastó-rendszert megvásárolta az 1995. évi XCIII. törvényben foglalt kötelezettsége alapján a KNPI a tömörkényi Alkotmány MGTSZ-től. A teljes birtokbaadást követően 2021-ben ezzel megnyílt a lehetőség az ökológiai szemléletű tógazdálkodás és a tórendszer természetvédelmi alapú kezelése előtt. Ezzel párhuzamosan pedig kiaknázható a terület oktatási és bemutató célú fejlesztési lehetősége is. Mindezek mellett a KNPI továbbra is végez halgazdálkodást a tórendszerben, áprilisban éppen e célból telepítettünk 16 tonna tiszai nyurga pontyot.

Csaj-tó látkép
Fotó: Daróczi Csaba

A csaj-tavi tórendszer mélyebb részein a hazánkon átvonuló liba- és récefajok ezrei táplálkoznak és pihennek vonulási időszakban, a sekélyebb részek pedig a gázló- és partimadaraknak nyújtanak tökéletes élőhelyet. A nádasokban hazánk gyakorlatilag összes gémféléje költ, a 4-es tóban kialakított mesterséges szigeten évente 5-700 pár dankasirály, 220-300 pár szerecsen sirály és 10-20 pár küszvágó csér költ. A természetvédelmi kezelésnek köszönhetően idén először a Csaj-tó 9-es tavában kialakított zátonyon a hazánkban fészkelő gulipán állomány kb. kétharmada, mintegy 280 pár rakott fészket. A késő őszi és téli hónapokban rendszeresek az északról erre kóborló, hazánkban különlegesnek számító madárvendégek megjelenései, mint a kékfarkú, barna füzike, csüllő vagy rövidcsőrű lúd.

Csaj-tó látkép madarakkal
Fotó: Daróczi Csaba

A Csaj-tó töltésein az 1960-as évek végén építettek ki egy 15 km hosszú keskeny nyomtávú kisvasút-hálózatot a halastavak közötti szállítás bonyolítására, melynek állapota az elmúlt évtizedekben ugyan rendkívül leromlott, de ennek ellenére a felújítása és kapcsolódó létesítmények kialakítása lehetőségeket rejt magában.

A tó természeti környezete és páratlan madárvilága miatt indokolt a terület környezetbarát bemutatási célú fejlesztése. A meglévő vasúti pályarendszert kihasználva ezért egy lábbal hajtható hajtánypálya kialakítását tervezi a KNPI, amellyel élményszerűen lehet majd felfedezni a tavak élővilágát. Két ütemben épülne a hajtánypálya, először egy rövidebb, 4 km-es kör, majd később egy hosszabb, 7 km-es körpálya. Ehhez nem csak a síneket kell felújítani, de az évek során megrongálódott töltéseket és gátakat is helyre kell állítani, továbbá fogadóépületet és kiszolgáló létesítményeket is építeni kell. A kötött nyomvonalas hajtánypályáról a madarak zavarása nélkül tudnak majd bepillantani az életükbe a látogatók.

A beruházáshoz a Kormány 1266/2021. (V. 12.) Korm. határozata 2021-ben 300 706 250  Ft, 2022-ben további 548 093 750 Ft többletforrást biztosít. A fejlesztések I. üteme várhatóan 2022 tavaszra készül el.

Csaj-tó látkép
Fotó: Daróczi Csaba