Ugartyúk-hírek: zajlik a gyülekezés,és egy kiskunsági madár tragikus sorsa Egyiptomban

A nyár-végi időszak beköszöntével egyre több, vonulásra készülő pusztai madárfaj gyülekező csapatait figyelhetjük meg. Itt érdemes említést tennünk a rejtett életmódot folytató, elsősorban éjszaka aktív ugartyúkról is. Kollégáink folyamatosan végzik az egyedek számlálását, amelyek során egyre több példány kerül távcső elé, ami jól mutatja, hogy a vonulás előtti gyülekezés még javában tart.

Az ugartyúkok vonulás előtti gyülekezése augusztus végétől egészen október végéig tart, és szeptember közepére éri el a csúcsát. Ebben az időszakban gyakran figyelhetünk meg színes gyűrűvel jelölt madarakat is (a témával kapcsolatos korábbi cikkünk itt érhető el). Az egyedi jelöléseknek köszönhetően körvonalazódik az adott év költési sikere, a fiókák mortalitási aránya, emellett messzebbről is érkezhetnek ide gyülekező madarak, amelyek további értékes adatokat szolgáltatnak a szakembereknek. A Kiskunságban három olyan gyülekezőhely van, ahol minden évben észlelnek kisebb-nagyobb gyülekező csoportokat kollégáink, ebből kettő kiemelkedő nagyságú. Kunszentmiklóson ezidáig legalább 69, Nyárlőrincen 26, Fülöpszállás külterületén pedig 8 egyed gyülekezik. A megfigyelések során eddig 7 színes gyűrűs és egy jeladós madarat sikerült azonosítani.

Ezek a madarak a szikes puszták rövidfüvű, extenzív legelőit, valamint vakszikes mozaikos területeket választanak nappali pihenőhelyüknek, ahol fontos a legeltetéses állattartás megléte, mivel ennek hiányában az élőhelyeik elszegényednek. Ennek megfelelően átalakul a növényzet, és elfoglalják a nádas-zsiókás mocsári növények. A legeltetés nemcsak az élőhely-növényzet szempontjából fontos, hanem a trágyához kapcsolódó táplálékbázis miatt is. Kollégáink megfigyelték, hogy ott van nagyobb gyülekezés, ahol van a közelben állattartás és trágyadomb. Éjszakai táplálkozóhelyüknek szántószegélyeket, gyepperemeket, kiszáradt tómedreket választanak, mivel itt találják meg a számukra fontos táplálékokat amelyet gyíkok, rovarok, békák és kisrágcsálók alkotnak.

Kiváló rejtőszínüknek köszönhetően alkalmas nappalozó hely lehet számukra még a kukorica-, gabona- és napraforgótarlók, valamint a sekélyen tárcsázott rögös szántóföldek, ahová veszély esetén le tudnak lapulni és biztosított számukra a takarás.

Kiskunsági ugartyúk Egyiptomban

Az afrikai telelőterületeikről márciusban-áprilisban visszainduló rejtett életmódot folytató madarakra számos veszély leselkedik. Ezek közül talán az egyik legjelentősebb az orvvadászat, amely jelentős hatással van a lecsökkent és rendkívül sérülékeny európai állományokra. Itt érdemes megemlíteni azt a 2026. áprilisában orrvadászat következtében Egyiptomban elpusztult ugartyúkot, amelyet Sápi Tamás kollégánk gyűrűzött Kunszentmiklós térségében. Az adat különösen értékes, mivel ez az első olyan egyiptomi megkerülés, amely hazánkban gyűrűzött ugartyúkhoz kapcsolódik.

Milyen veszélyek leselkednek még rájuk?

Az ugartyúk és más földön fészkelő madárfajok számára a költőhelyek átalakulása szintén jelentős veszélyeztető tényező. Eredeti költőhelyük jelentős részben átalakult, így ma már másodlagos élőhelyeken; szántókon, kopár ruderális élőhelyeken is előfordul.

Természetes élőhelyein megmentésük kulcsa a legeltetéses állattartás visszahozása az alföldi gyepeken és a szikes tavak környékén. Legelő állatok híján ugyanis ezek az élőhelyek elszegényednek, az alacsony növényzetű költőhelyeket elfoglalja a nádas-zsiókás mocsári növényzet, megszűnik a szikpadkák, szikfokok, hátak és mélyedések változatossága. 

A faj ugyan lehetőségeihez mérten alkalmazkodott eredeti élőhelyei zsugorodásához, ám a művelt szántókon fészkelő párok fészekalját a különféle zavarások, illetve a tavaszi mezőgazdasági munkák (pl. talajmunkák) veszélyeztetik, de az agráriumban tapasztalható intenzív kemizálás is kedvezőtlenül hat rá, elsősorban a táplálékbázisának csökkenése okán.

A faj védelme elsősorban a területek adottságaihoz igazodó földhasználati formák megvalósítására épül, de állományának drasztikus csökkenése az egyedi védelmi intézkedéseket is indokolttá teszi. A megtalált fészkek és revírek környezetében a gazdálkodási tevékenység időszakos korlátozása válhat indokolttá.

Az élőhelyi átalakulások és az intenzív mezőgazdasági művelés mellett a ragadozók károkozása is jelentős lehet. A Felső-Kiskunságban a túzok és a rákosi vipera védelme érdekében a KNPI és a térség vadászatra jogosultjai tervszerű ragadozógazdálkodást folytatnak, ami kedvezően hat az ugartyúkok költési sikerére is. Így a védelmi intézkedések eredményeként az őszi vonulásuk előtt gyönyörködhetünk még szép számú gyülekező csapataik látványában.

Az ugartyúk hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft