A gyepek különleges lakója – a sisakos sáska
Kirándulásaink során a száraz, füves gyepeket járva viszonylag gyakran találkozhatunk a sisakos sáskával. Bár különleges, szinte egzotikus megjelenése miatt első pillantásra könnyen felismerhető, ugyanakkor a rejtőszínezetének köszönhetően korántsem olyan egyszerű megtalálni.
A sisakos sáska (Acrida ungarica) hazánk egyik legkülönlegesebb megjelenésű sáskafaja. Vastag csápjai és a csápokkal csaknem azonos hosszúságúra megnyúlt feje, valamint rendkívül hosszú hátulsó lábai alapján más fajokkal nehezen téveszthető össze. A nőstények testhossza 7 centiméter körüli is lehet, míg a hímek legfeljebb 4 cm-esek.
A sisakos sáska a petéit a talajba rakja, petecsomókat formálva belőlük, amelyet rugalmas, habszerű anyag véd, és tart össze. A telet csak a peték vészelik át a felnőtt példányok az ősz folyamán elpusztulnak. A petékből a melegebb idő beköszöntével, nyár elején kelnek ki a lárvák. A fiatal egyedek már ekkor is nagyon hasonlítanak a kifejlett sáskákra, csupán szárnyaik hiányoznak és sokkal kisebbek a kifejlett példányoknál. A nyár folyamán, vedlésről-vedlésre növekedve fokozatosan elérik a kifejlett állapotot, és a nyár második felére az utolsó vedlést követően jelennek meg röpülésre alkalmas szárnyaik, és válnak ivaréretté. Ekkor megkezdődik a szaporodási időszak. Párzás után a nőstények lerakják petéiket, amelyekben már a következő nemzedék fejlődik. A szaporodást követően a kifejlett egyedek életciklusa hamarosan véget ér, és elpusztulnak, így a következő évben már az új nemzedék folytatja a faj fennmaradását.
A sisakos sáska zöld és barna színben fordul elő. Ez a változatosság nem pusztán a faj megjelenését teszi érdekessé, hanem fontos szerepet játszik a rejtőzködésben is. Megfigyelések és kutatások szerint a zöld növényzetben elsősorban a zöld, míg a barnás, szárazabb környezetben inkább a barna egyedek vannak jelen nagyobb arányban. A színváltozatok tehát jól alkalmazkodnak az eltérő környezetekhez, és segíthetnek abban, hogy a sáskák kevésbé legyenek feltűnőek a ragadozók számára. A példányok alapszínezete mellett testrészeik alakjában, és egymással bezárt szögében is látható hasonlóság növényi részekhez. A jelenség valószínűleg a fitomimézis (növény utánzás) egy formája.
A faj viselkedési reperoárjának a rejtőzködés mellett van feltűnő komponense is: a felugró és tovaröppenő példányok halk, de jól hallható kerepelő hangot produkálnak, valamint röpülés közben láthatóvá válnak halvány sárga színezetű, hártyás, hátsó szárnyaik. Ennek az akusztikus és vizuális bemutatónak a faj esetén még nem vizsgálták a funkcióját, de lehet szerepe a ragadozók meghökkentésében és a fajtársakkal való kommunikációban is. Akár mi is a szerepe ennek a viselkedésnek, számunkra az a haszna biztos megvan, hogy nagyobb eséllyel észlelhetjük az egyébként jól rejtőzödő faj példányainak jelenlétét.
Elterjedése
A sisakos sáska a Földközi-tenger mediterrán partvidékén szélesen elterjed, az Ibériai félszigettől a Kaszpi-tengerig előforduló faj.Elterjedésének északi határa Szlovákiáig és Ukrajna középső részéig húzódik. Hazánkban főként az Alföldön gyakori, de elszórtan a hegy- és dombvidékeken is találkozhatunk vele. Mivel kifejezetten melegkedvelő faj, ezért elsősorban a napsütötte élőhelyeket részesíti előnyben. Leginkább nyílt, füves területeken fordul elő, ahol táplálékának jelentős részét a különböző fűfélék adják.
Természetvédelmi helyzete
Bár a sisakos sáska napjainkban még viszonylag nagy elterjedési területtel rendelkezik, ezért globálisan nem tekinthető veszélyeztetett fajnak, a helyi állományai már jóval sérülékenyebbek. Magyarországon is egyre nagyobb gondot jelent a számára megfelelő élőhelyek fogyatkozása és megszűnése. A nyílt, füves területek fennmaradását többféle emberi hatás veszélyezteti. A mezőgazdasági művelés mellett problémát jelenthet az egykori gyepek beerdősítése, különösen tájidegen fafajok telepítésével. Az ilyen beavatkozások fokozatosan átalakítják a gyepek jellegét, végső soron pedig teljesen alkalmatlanná tehetik őket a sisakos sáska számára.
A sisakos sáska hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
