Kaszálási időpontokban eltérő területhasználatok hatásának vizsgálata Natura 2000 gyepterületek életközösségein
Helyszíne: Páhi, Tabdi. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: dr. Illyés Zoltán Péter e. v.
Főbb eredményei
A 2010-ben indított kutatási program keretében üde rétek kaszálási időpontjának hatását vizsgáljuk az adott területek életközösségének bizonyos kijelölt elemeire (növényzet, nappali lepkék, egyenesszárnyúak, pókok, futóbogarak és hüllők). A 2010-ben elkezdett mintavételeket 2011-ben, 2013-ban, 2016-ban és végül 2018-ban folytattuk. A kutatás alapvető hipotézise szerint a védett területeken elterjedten alkalmazott, viszonylag késői, július 15. utáni kaszálás az üde réti életközösségek – legalább egyes elemeinek - megváltozását vonhatja maga után, mert a forró és száraz időszakban végzett kaszálás komoly aszálystresszel járhat sok faj számára, és fokozza az élőhely kiszáradását. Ennek tesztelését az eddigiekben két kiválasztott helyszínen kijelölt három-három, egyenként egy hektár kiterjedésű kezelési egységben végeztük. A nyolc éve tartó kísérlet ötödik alkalommal végzett vizsgálatának tanulsága, az hogy a vizsgálati évek időjárásában tapasztalt jelentős különbségek (esetenkénti rendkívüli csapadékok) középtávon még elmaszkírozzák – ha egyáltalán vannak - a trendszerű változásokat a vizsgált, általánosságban jó vízellátottságú területeken, a kísérletben alkalmazott térléptékben. Ezt egyaránt alátámasztják a nappali lepkék, egyenesszárnyúak, futóbogarak és pókok adatainak elemzései. A száradásos folyamatok tanulmányozására az áramló talajvizek hatása alatt álló mintaterületek kiválasztása nem bizonyult ideálisnak, ehhez úgy tűnik, átmenetibb jellegű élőhelyeket érdemes választani. A kaszálás hiánya hosszútávon érzékelhetően jelentkezik a vegetáció szerkezetének átalakulásában, csökken a nyílt felületek száma, erőteljes avarosodás, cserjésedés indul meg, egyes özönfajok is elszaporodhatnak. Az egyenesszárnyú együttesek természetvédelmi szempontból legértékesebb szöcske fajainak (magyar tarsza, fogasfarkú szöcske) populációira úgy tűnik, ezek a folyamatok negatívan hatnak. A futóbogarak esetében is a legkevesebb faj a nem kaszált kvadrátokban került elő. A kaszálás időpontjának úgy tűnik, hogy nincs hosszú távú hatása a pókokra. Mind a fajszámokat, mind az egyedszámokat nézve nagyon hasonlóak a különböző időszakban kaszált területek egymáshoz. A kaszálás rövidtávú negatív hatása után a szomszédos területekről hamarosan újra betelepednek az egyes fajok. A nappali lepkék - mivel jó diszperziós képességű csoportról van szó - táji szinten képesek megtalálni adott időszakokban a számukra éppen optimális élőhelyfoltokat. A különböző kezelésű területeken, különböző időszakokban találnak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékforrást. Ezért fontos számukra a térben és időben minél heterogénebb módon kivitelezett kaszálás. Az edényes növények számára is ez a legoptimálisabb kezelés, mivel így mind a korai, mind a késői virágzású fajok, illetve a kaszálást vagy éppen a gyepek záródását rosszul tűrő fajok is képesek magot érlelni a számukra ezt biztosító területrészeken, illetve években. A hagyományos, kézzel végzett kaszálás korában ez a fajta kezelés magától adódott, a mai modern, gépesített korban is a lehetőségek szerint ezt kell megpróbálni rekonstruálni. A vizsgálat adatsorai a mozaikos területhasználat előnyeire, a különböző időpontokban kaszált területek közötti populációs mozgások jelentőségére, közösségformáló erejére jól rámutattak.