Zajlik a díszes tarkalepkék jelölése a Peszéri-erdőben
Az idei évben is töretlenül folytatódik a díszes tarkalepkék vizsgálata a Peszéri-erdőben. A kutatók a nagy meleg és szárazság ellenére folyamatosan dolgoznak a területen, ahol ezidáig mintegy 900 egyedről gyűjtöttek információt. Az egyre fokozódó szárazság miatt ez év meglehetősen különleges: a rajzás lassan indult meg, a várva várt eső kicsit meg is állította a mozgást, most pedig újult erővel kaptak szárnyra a lepkék.
A nagy óvatosságot igénylő vizsgálatok jelölés-visszafogás alapján történnek, amelynek során kutatók a kézrekerült példányokat egyedi sorszámmal látják el, illetve a befogás körülményeit is részeletesen rögzítik. Érdemes elmondani, hogy naponta közel 100 példány is megfordul a kutatók és segítőik kezei között. A lepkék vizsgálata során néhány peterakást idén is sikerült megfigyelni. A peték színe az idő és ezáltal a fejlettségi állapot előrehaladtával változik. Amikor a nőstény leteszi a petéket azok még sárgák, majd elkezdenek barnulni, később lilás színt vesznek fel, végül pedig áttetszővé válnak. Ekkor a peték tetején már a kikeléshez közel álló kis hernyók fekete fejei látszanak. Jelenleg a tojáscsomók sárga, barna és lila színben találhatók meg az erdőben.
A díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) az Európai Unióban közösségi jelentőségű állatfaj, így a Natura 2000 területek kijelölésének alapjául is szolgál. Ez a lepke hazánkban is védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Európában már számos országból kipusztult, így különösen nagy figyelmet fordítanak kutatóink az ökológiai igényeinek minél pontosabb megismerésére.
A jó természetességű, fajgazdag keményfás ligeterdők szegélyeihez kötődő díszes tarkalepke természetvédelmi helyzetének javítása érdekében az elmúlt időszakban a Peszéri-erdőben napsütötte ökológiai folyósokat alakítottunk ki, valamint ezek mentén fagyal és magyar kőris csemetéket ültettünk, mert a vizsgálatok bebizonyították, hogy az itteni díszes tarkalepke populáció hernyóinak, szemben a legtöbb európai és hazai populációval, fontos tápnövénye a vesszős fagyal. A Peszéri-erdőben tömeges magyar kőris (és néhány helyen a magas kőris) , ezekre a fajokra ritkábban petéznek a nőstények.
