Virágzó óriás útifüvek a Felső-Kiskunságban
Már a 20. század idején is meglehetősen ritkaságnak számított az óriás útifű Magyarországon. Nincs ez másként napjainkban sem, hiszen a faj hazai állománya maximum 2500 tőre becsülhető. A Felső-Kiskunságban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mellett a KNPI működési területén található még fennmaradt populációja az óriás útifűnek.
Mint ahogyan az elnevezése is mutatja, az óriás útifű (Plantago maxima) egy nagytermetű (60-120 cm magasságú) tőlevélrózsás évelő növény. Gyökérzete erős és vastag, levelei szélesek vagy hosszúkás-tojásdadok és bőrneműek.
Az irodalmi adatok tanúsága szerint Bulgáriában és Romániában találhatók a legközelebbi óriás útifű állományok, amelyek a faj peremi területein elhelyezkedő fragmentumoknak tekinthetők. Az összefüggő populációk Nyugat-Szibériától és a Kazah-hátságtól kezdődnek. Érdekességként elmondható, hogy a faj a Duna-Tisza közén éri el elterjedésének nyugati határát.
A vízelvezető csatornák létesítése, valamint az utóbbi évek aszályos időjárása következtében a faj számára otthont adó a mocsárrétek szárazodása tapasztalható. A KNPI munkatársai három évente elvégzik az NBmR keretei között zajló állományfelmérést.