Gyűrűt kaptak a kerti rozsdafarkú fiókák
A kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) hazánk egyik ritka fészkelő énekesmadara. Korábban az ártéri puha– és keményfás ligeterdők jellemző költőfaja volt, napjainkban azonban már csak kis számban fészkel nálunk. A faj országos állományának jelentős része a Homokhátság megmaradt borókás-nyaras élőhelyein fordul elő. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén elsősorban a Bócsa-bugaci erdőtömbben, valamint Kunfehértó és Pirtó homokfásításai között megmaradt természetközeli erdőfoltok szegélyeiben találkozhatunk vele.
A faj állománycsökkenésének okai elsősorban az élőhelyek átalakulásával, illetve a telelőterületeken fellelhető negatív tényezőkkel (illegális vadászat, egyedek befogása, valamint az ottani élőhelyek pusztulása) magyarázható.
A kerti rozsdafarkú kedveli a ritkásan elszórt, néhány egyedes nyárfacsoportokat is magukba foglaló borókásokat, illetve a cserjékkel körülölelt lábon álló holtfákat is. A fák csúcsán éneklő hímek sokszor szinte egymás szomszédságában alakítják ki territóriumukat. Énekük messzire cseng, ezeknek a száraz élőhelyeknek jellegzetes hangulatot kölcsönözve. A tojó a fészkét üregbe esetleg odúba építi, amikből talál bőven az idősebb vagy már elpusztult nyáregyedek között. A 2012-es nagy bugaci erdőtüzet követően, a megmaradt fák ma már tökéletes fészkelő helyet biztosítanak ennek a fajnak.
Kollégáink a fészkelésük sikerének biztosítása érdekében további költőodúkat helyeztek ki több helyszínre, amelyek közül jónéhányat elfoglaltak a kerti rozsdafarkúk. Ezen odúk ellenőrzése soán a kirepülés előtt álló fiókák gyűrűt is kaptak. A kerti rozsdafarkú hosszú távú vonuló madárfajunk, a telet Afrika Száhel-övezetében tölti. Reményeink szerint a kiskunsági erdőkben meggyűrűzött egyedek számos hasznos információt szolgáltatnak, amelyek hozzájárulnak a hosszútávú védelmük elősegítéséhez.
Rokon faja a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochrorus) az egyik leggyakoribb énekesmadarunk, amely különösen kötődik az emberi településekhez. Az eredetileg sziklás, köves élőhelyeken is fészkelő madárfaj mára sikeresen urbanizálódott. Hegyvidéki településeken előfordul egyszerre is a két rozsdafarkú-faj.
A kerti rozsdafarkú gyakori kakukkgazda, Észak-Európában az állomány jelentős része „parazitálva” van. Hasonlóan a többi gazdafajhoz, a fészekparazitizmus e típusa a szülőmadarak tojásainak és/vagy fiókáinak pusztulásával jár. Ennek ellenére az általános állománycsökkenést a szakemberek nem ennek a költésbiológiai ténynek tulajdonítják.
