Hírek, aktualitások

Rákosi vipera élőhelyen végzett kutatást díjaztak a XX. TUDOK-on

A rákosi vipera felső-kiskunsági élőhelyein végzett kutatással első helyezést ért el egy budapesti diák az Élet- és környezettudományi Tematikus Konferencia ökológiai szekciójában, ezzel továbbjutott a Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciájára.

A hazai gyepterületek (rétek és legelők) hatalmas szerepet töltenek be természeti örökségünk megőrzésében, illetve a biológiai sokféleség fenntartásában. A Kiskunság számos ikonikus faja, mint például a túzok, a rákosi vipera, az ürge a gyepterületek lakói. A legtöbb gyep hasznosítás, illetve kezelés nélkül elcserjésedik, elavarosodik, és néhány év alatt alkalmatlanná válik számos védett faj (a fent említett fajokon kívül például az orchideafélék) számára, ezért fenntartható hasznosításuk és természetvédelmi kezelésük rendkívül fontos.

Természetvédelmi szempontból nem mindegy, hogy milyen módon kezeljük, illetve hasznosítjuk az adott gyepterületeket, ugyanis a kaszálásnak és a legeltetésnek eltérő hatása lehet bizonyos fajokra. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság éppen ezért a természetvédelmi célú kutatások egyik fő irányvonalának tekinti a különböző gyephasznosítási formák élővilágra (az egyes fajok populációinak nagyságára, illetve a gyepterületek fajgazdagságára) gyakorolt hatásainak minél pontosabb meghatározását.

Ezek a kutatások részben saját forrásból, részben az Agrárminisztérium finanszírozásában valósulnak meg, de törekszünk arra is, hogy önkénteseket, közöttük számos középiskolás és felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalt is bevonjunk a vizsgálatokba.

Éppen ezért örömteli hír, hogy egy, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által tavaly elvégeztetett vizsgálat eredményeit bemutató előadás komoly elismerést szerzett. A Kutató Diákok Mozgalma által szervezett Élet- és környezettudományi Tematikus Konferencián (Veszprém, 2020. február 14-15.), ökológia szekcióban első helyezést ért el Bancsik Barnabás 11. évfolyamos diák, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium tanulója, aki ezzel a projekttel továbbjutott a Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciájára is.

Barnabás pályamunkájában a különböző gyepkezelési módok hüllők gyakoriságára (azaz a hüllő populációk egyedszámára) gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat helyszíneként a rákosi vipera felső-kiskunsági élőhelyei lettek kiválasztva.

Rákosi vipera. Fotó: Mizsei Edvárd

A vizsgálat eredményei elgondolkodtatók, és a természetvédelmi kezelés tervezése és megvalósítása szempontjából fontos alap adatokat biztosítanak. A legfontosabb eredmények a következők voltak:

  • A zöld gyík a kaszált és a legeltetett gyepeken hasonló egyedsűrűségben fordul elő, a gyephasznosítási módra nem bizonyult érzékenynek.
  • A kaszálás és a kaszáló-legelő váltó hasznosítás negatívan hatott a rákosi vipera és a fürge gyík egyedsűrűségére, míg a legelő hasznosítás pozitív hatású volt ezekre a fajokra.
  • A vizsgálat során az Alföldön napjainkban már viszonylag kevés helyen előforduló elevenszülő gyík egyedeit is észlelték, kizárólag legelőkön.

A vizsgálat eredményei megerősítik a korábban elvégzett kutatások alapján levont következtetéseket: a Kiskunságban a nagy kiterjedésű kaszálók nem kedvezők a hüllők számára, a jól kezelt legelők (amelyek nincsenek túllegeltetve) viszont nagyon fontos hüllő élőhelyek. Éppen ezért a rákosi vipera néhány élőhelyén még napjainkban is előforduló kaszálásos gyephasznosítást Igazgatóságunk igyekszik természetvédelmi célú extenzív legeltetéssel kiváltani.

Bancsik Barnabásnak ezúton is gratulálunk!

A vizsgálat az Agrárminisztérium a 20/02/09 „Természetvédelmi kártalanítás” előirányzat terhére, a TMF 150/10/2019 sz. támogató okiratban foglaltak szerint a CSEMETE Egyesület által, Mizsei Edvárd irányítása alatt lett elvégezve.

Rákosi vipera élőhely Kunpeszér mellett. A fotón Halpern Bálint, az MME munkatársa jeladóval ellátott viperát keres. Fotó: Kiss Mónika

 

beszámoló: Dr. Vadász Csaba, természetvédelmi őrkerület-vezető