November 3-án ünnepeljük a bioszféra-rezervátumok nemzetközi napját
Az UNESCO (ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2021-es döntése alapján november 3-án ünnepeljük a Bioszféra-rezervátumok Nemzetközi Napját. A jeles nap célja, hogy ráébressze a világot a környezetvédelem és természetvédelem fontosságára, valamint az emberi tevékenység és a természeti erőforrások megőrzése közötti egyensúly megteremtésének szükségességére, egyúttal hangsúlyozza a világ bioszféra-rezervátumainak vezető szerepét ezeknek a céloknak az elérésében.
A jeles nap alkalmából két túrán is részt vehetnek a Kiskunsági bioszféra-rezervátum területén. Az érdeklődőket az Apaji-halastavakhoz, valamint a Fülöpházi-buckavidékre kalauzoljuk el.
Az UNESCO 1970-ben „Man and Biosphere” (MAB), azaz „Ember és bioszféra” elnevezéssel kutatási programot indított a természeti környezet megóvásáért. A program során úgynevezett bioszféra-rezervátumokat jelöltek ki, amelyek létesítésének fő célja a Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló, kiemelkedően értékes területek védelme, a rajtuk tapasztalható emberi és természetes folyamatok megfigyelése. Ezek a területek azonban nem csupán a természeti értékek megőrzését szolgálják. A program első ízben hívta fel a figyelmet arra, hogy a természeti értékek megőrzése önmagában nem elegendő, hanem további kiemelt cél az ember és természet kapcsolatának javítása.
Az 1995-ben Sevilla-ban megtartott Nemzetközi Bioszféra-rezervátum Konferencia kinyilvánította, hogy a bioszféra-rezervátumok a tájak, ökoszisztémák, fajok és azok genetikai sokféleségének megőrzésén kívül szolgáljanak a fenntartható fejlődés modellterületeiként is.
Bioszféra-rezervátumok Magyarországon
Hazánk UNESCO-tagországként az elsők között csatlakozott az induló programhoz 1970-ben. A feladatok meghatározására és irányítására megalakult a Magyar MAB Nemzeti Bizottsága a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága mellett ez a testület tevékenykedik a hazai bioszféra-rezervátumokkal kapcsolatban mind a mai napig. https://termeszetvedelem.hu/mab-nemzeti-bizottsag/
Magyarországon hat bioszféra-rezervátum található: az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Kiskunsági, a Pilisi és a Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum. A bioszféra-rezervátumok területeit 10 évente felül kell vizsgálni, és az eredmények összefoglalását nemzeti jelentés formájában kell felterjeszteni az UNESCO MAB Titkársága elé. A Titkárság eldönti, hogy az adott terület megfelel-e még a bioszféra-rezervátumok követelményeinek.
A Kiskunság zömében sík, ennek ellenére igen változatos adottságú, igazi alföldi jellegű táj. A több évszázadra visszatekintő tájhasználat mellett megmaradt természetközeli állapotú területek – a szikes puszták, homokbuckák, lápok, mocsarak – szigetekként helyezkednek el a megművelt tájban. A Kiskunsági bioszféra-rezervátum ennek a mozaikos tájnak a jellegzetességeit próbálja megőrizni úgy, hogy a természeti értékek mellett az itt élő embereknek is otthonául szolgálhasson. A mozaikos felépítésű rezervátum változatossága és fajgazdagsága a több évszázados tájhasználat következménye, amely a Duna–Tisza köze természeti képét is átformálta. A rezervátum magját alkotó területek – amelyek a Kiskunsági Nemzeti Park részét is képezik – a természeti értékekben a leggazdagabbak. Ezek megőrzése, hosszú távú fenntartása és bemutatása a bioszféra-rezervátum egyik legszebb és legfontosabb feladata.
A Kiskunsági bioszféra-rezervátum magterületei és puffer zónái magába foglalják a Felső-kiskunsági pusztát, a Felső-kiskunsági tavakat, a Fülöpházi-buckavidéket, a Kolon-tavat és a bugaci pusztát.
