Március 10. – A beporzók napja

Bizonyára közismert, hogy a növények mintegy 80%-a függ a rovarok általi beporzástól. A beporzó fajok biztosítják a termés egyenletesebbé tételét és a nagyobb terméshozamot. Tehát nélkülük alig lenne valami a bevásárlókosarunkban, ugyanakkor mégsem értékeljük őket eléggé. Éppen ezért a 2018-ban elindított jelesnap kívánja felhívni a figyelmet a beporzók fontosságára.

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület idén is meghirdette az „Év beporzói 2026” szavazást, ahol ezúttal a legyek közül választottak ki három csoportot (zengőlegyek, pöszörlegyek, viráglegyek). A szervezet nem titkolt célja volt, hogy e kevésbé közkedvelt állatok megismerését és azok jobb elfogadását elősegítse. A voksoláson 1517-en vettek részt, a szavazatok 47,3 %-ával a zengőlegyek végeztek az első helyen, az egyetlen szavazattal lemaradt pöszörlegyek és a sereghajtó viráglegyek előtt.

Beporzás egy kulcsfontosságú folyamat, amely lehetővé teszi a virágos növények szaporodását, genetikai változatosságát és fennmaradását. A leggyakrabban emlegetett beporzóink közé tartoznak a házi és a vad méhek, utóbbiak gyakran hatékonyabbak, de ezen felül hálásak lehetünk a lepkéknek, legyeknek, zengőlegyeknek, darazsaknak és más kétszárnyúaknak is.

A beporzás nemcsak a növények szaporodását segíti, hanem alapvető mozgatórugója a biológiai sokféleségnek is. A vadon élő virágos növények fennmaradása, és így az azokat táplálékként vagy élőhelyként használó fajok sora, mint rovarok, madarak, kisemlősök, mind a beporzók munkájára épül. Ez az élő hálózat pedig nemcsak önmagában értékes, hanem stabilitást is ad az ökoszisztémáknak. Egy élőhely annál stabilabb, minél többféle faj lakja, jobban tűri a változó időjárást, vagy akár egy özönfaj megjelenését is.

Az ember számára sem közömbös mindaz, ami a beporzókkal történik, a termesztett növényeink jelentős része ugyanis beporzást igényel. A 100 leggyakoribb haszonnövény 80%-át első sorban rovarok porozzák be. A beporzók pusztulása világszerte tapasztalható, közvetlen hatással van az élelmiszer-termelésre és súlyos természetvédelmi probléma. Élőhelyeik fokozatosan szűkülnek, virágforrásaik elszegényednek, a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédőszerek, különösen a rovarölő vegyszerek, tovább rontják a helyzetüket. A klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás és hőmérsékleti ingadozások gyakran eltolják a virágzás és a beporzók aktivitásának időzítését, így a beporzás sok esetben el is maradhat. A helytelenül időzített kaszálás is hasonló károkat okozhat, ha virágzás idején történik, egyszerre tűnnek el a nektárt adó növények és az azokat látogató beporzók. Tovább nehezíti fennmaradásukat az élőhelyek feldarabolódása, a táplálkozó- és szaporodóhelyek elvesztése, valamint a tájidegen, inváziós fajok és kórokozók terjedése is.

A beporzók védelme tehát nem csupán egyetlen rovarcsoportról szól, hanem arról, hogy képesek vagyunk-e fenntartani a táj élhetőségét, nemcsak a természet, hanem önmagunk számára is.

Szöveg: Terbe Imola, Schneider Viktor