Látta már, hogyan építi az őszapó a fészkét?

Kollégánk egy nem szokványos videófelvételt készített, amelyen bepillantást nyerhetünk az őszapók fészeképítésébe.

Az őszapó (Aegithalos caudatus) hazánk egyik sokak által is ismert és közkedvelt madara. Nevét hófehér fejéről kapta, ugyanakkor apró termetéről és hosszú farktollairól könnyű felismerni. Gyakori fészkelő fajunk, amivel elsősorban erdők, utak menti bokrosok mellett olykor kertvárosi környezetben is lehet találkozni. Télen nagyobb csapatokba verődve, hangosan kutatnak élelem után a fák és bokrok ágai között. Miután február végére, március elejére párokra szakadnak hamar fészeképítésbe kezdenek. Jellegzetes gömb alakú fészküket viszonylag alacsonyra, néhány méteres magasságba rakják jól elrejtve, de olykor meglepően nyílt helyre.

A mohából, zuzmóból és pókfonálból álló fészek építése közel két hétig tart, viszont tökéletes álcát biztosít az emberi szemek elől. A fészek struktúrájának igazi érdekessége az a belseje, amiben majd a tojások pihennek a kotlási idő alatt, hiszen az 1-2000 madártollból is állhat, amit az őszapó-pár a környék madárvilágát „bevonva” gyűjt össze. Természetesen ezek mind elhullajtott tollak, a költési időszak után megvizsgált fészkekben a baromfiudvar lakóitól kezdve a széncinegén és a seregélyen át egészen a fácánig bezárólag kerülnek elő a korábbi tulajdonosok hagyatékai egy-egy elemzés során. Az elkészült puha tollfészekben 8-12 tojáson kotlik a tojó, ami idő alatt a hím eteti. A kikelést követően 14-18 napig tartózkodnak a fiókák a fészekben mielőtt elhagyják azt.

Az őszapó védett madarunk, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Szöveg és felvételek: Nyúl Mihály (természetvédelmi őrszolgálati csoportvezető)