Kopjafával emlékezünk Herman Ottó 130 évvel ezelőtti bugaci látogatására
Kopjafa őrzi Herman Ottó 130 évvel ezelőtti bugaci látogatásának, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park alapításának félévszázados évfordulójának emlékét Bugacon a Puszta Kapuja Információs Központ udvarán. A május 30-án tartott ünnepségen a felszólalók megidézték a természettudós életútját, kiemelve Bugacpuszta népszerűsítéséhez kötődő törekvéseit, valamint Horák Béla helytörténeti, és édesapja, Horák Jenő Bugacért tett munkásságát.
Herman Ottó 1895-ben érkezett Kecskemétre a bugaci pásztorélet megismerése érdekében, majd innen Bugac-pusztára utazott tovább. Röpke látogatásának fő célja anyag-és adatgyűjtés volt a millenniumi Ezredéves Országos Kiállításra (1896). A gyűjtőútja 1895. május 29-én kezdődött és mindössze másfél napot ölelt fel.
Az ünnepség résztvevőit Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) igazgatója köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy e kopjafa nemcsak egy kiemelkedő életmű előtt tiszteleg, hanem Bugacpuszta és a Kiskunság páratlan természeti és kulturális örökségét méltó módon hirdeti.
A Breznóbányán született Herman Ottó korának egyik meghatározó alakja volt, aki nemcsak megjelenésével hívta fel magára a figyelmet, hanem sajátos személyiségével is. Egy örökmozgó, rendkívül tevékeny tudós ember volt, aki zoológusként éppúgy fontosat alkotott, mint néprajzkutatóként, régészként, illetve politikusként. Tanulmányútjai meghatározó szerepet játszottak a hazai természeti értékek feltárásban és azok későbbi megőrzésében. A polihisztor tudományos tevékenységét és bugaci látogatásának körülményeit dr. Iványosi Szabó András, a KNPI nyugalmazott igazgatója elevenítette fel.
Herman Ottó Kada Elekkel, Kecskemét egykori polgármesterével baráti kapcsolatot ápolt. Hosszasan leveleztek és vitatkoztak korabeli újságok hasábjain néprajzi tárgyú kérdésekről. A levélrészleteket Tóth Endre, a KNPI ökoturisztikai szakreferense mutatta be a réztvevőknek. Ezt követően Bugac idegenforgalmi történetébe nyerhettek bepillantást a megjelentek. Kiderült, hogy miként vált a terület a hazai és a nemzetközi turizmusban ismert és elismert helyszínné, felidézve Horák Jenő tevékenységét, aki az 1940-es évek elején a kecskeméti és a bugaci turizmus vezetője volt.
Az erős bugaci kötődéssel rendelkező Horák Béla helytörténész a tavalyi esztendőben kezdeményezte, hogy Herman Ottó bugaci látogatását emlékezetessé tegyük egy emlékhely kialakításával. Így született meg a kopjafa ötlete, amelynek méltó otthont nyújt a Puszta Kapuja Információs Központ udvara. Horák Béla az elmúlt évtizedekben több, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által gondozott könyvben szerzőként aktívan részt vállalt. Nevéhez köthető például a 2014-ben kiadott „Herman Ottó látogatása Bugacon” című munka elkészítése is. Horák Béla munkásságát, valamint a helytörténet-kutatások jelentőségét Szabóné Harkai Erika jakabszállási helytörténet-kutató ismertette.
Herman Ottó evangélikus volt, ennek megfelelően Kis János evangélikus lelkész szentelte fel a kopjafát. A megemlékezés a kopjafa megkoszorúzásával ért véget.
