Hírek, aktualitások

Jeladóval követjük az egerészölyvek mozgását

Három egerészölyvre GPS jeladót helyeztünk Kunpeszér környékén, hogy jobban megismerjük a ragadozómadarak területhasználatát és azt, hogy milyen gyakran ejtenek zsákmányul fokozottan védett rákosi viperát.

A rákosivipera-védelmi LIFE-projekt során végzett felméréseink eredményei rámutattak, hogy a madarak közül az egerészölyv az egyik leggyakoribb ragadozója a rákosi viperának. Annak érdekében, hogy jobban megismerjük az egerészölyvek területhasználatát és a rákosi vipera állományokra kifejtett predációs nyomását, három madárra GPS jeladót helyeztünk a Felső-Kiskunságban, Kunpeszér környékén. A jeladók segítségével nyomon követjük a vipera élőhelyek közelében fészkelő ölyvek mozgását.

Egerészölyvekre helyeztünk jeladókat
Három egerészölyvre GPS jeladót helyeztünk a Felső-Kiskunságban, Kunpeszér környékén (fotó: Schneider Viktor)

Ahhoz, hogy az aprócska műszer a madarakra kerüljön, egy mű-uhu és háló segítségével meg kellett őket fogni. A leírva egyszerűnek tűnő műveletben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának tagjai működtek közre.

A jeladók felhelyezése mellett a szakemberek meg is gyűrűzték a madarakat, az egyedek a könnyebb azonosítás érdekében a Heni, Paszkál és Hannibál neveket kapták. De hogyan is működnek a madarakra helyezett jeladók?
A mindössze 18 grammos jeladót, mintha csak egy kicsi hátizsák lenne, pántokkal a madár hátára rögzítjük. A mozgásban így nem akadályozza, és mivel a jeladó tömege nem több, mint a madár testtömegének 2 százaléka, a súlya sem befolyásolja az életét.

A jeladó tömege a madár testtömegének 2 százaléka, így a súlya nem befolyásolja az ölyv életét (fotó: Schneider Viktor)
A jeladó tömege a madár testtömegének 2 százaléka, így a súlya nem befolyásolja az ölyv életét (fotó: Schneider Viktor)

A nyomkövető a GPS helymeghatározó által megadott földrajzi koordinátákat a mobiltelefon hálózaton továbbítja egy számítógépes rendszerre, amelynek segítségével az egyedek mozgásának térképes megtekintése is biztosított.
A nyáron felhelyezett, most már fél éve működő jeladók adataiból látjuk, hogy az egerészölyvek vadászterülete érinti a viperák lakta élőhelyeket is. A fészkelés után vizsgáltuk a fészkekben felhalmozódott táplálékmaradványokat, amiből kiderült, hogy az egyik ölyv biztosan fogott rákosi viperát a fiókáinak.
Reményeink szerint a jelölt madaraink olyan információkat szolgáltatnak, amelyek segítségével feltárhatjuk, hogy milyen táji-élőhelyi jellemzők befolyásolják az egerészölyv táplálkozóterület-választását.

A három, jeladóval ellátott egerészölyv - Heni, Paszkál és Hannibál - mozgását térképen követhetjük nyomon
A három, jeladóval ellátott egerészölyv - Heni, Paszkál és Hannibál - mozgását térképen követhetjük nyomon

Köszönettel tartozunk Kalocsa Bélának, dr. Tamás Enikő Annának, dr. Koleszár Balázsnak, valamint Árvay Mártonnak, hogy közreműködtek az egerészölyvek sikeres befogásában és jelölésében.

Beszámoló: Dr. Mizsei Edvárd, Schneider Viktor