Hírek, aktualitások

Hírek az 55 éves Mártélyi Tájvédelmi Körzetből - Faóriások nyomában

Idén ünnepeljük a Mártélyi Tájvédelmi Körzet alapításának 55 éves évfordulóját. Hazánk harmadik tájvédelmi körzetét 2260 hektáron 1971-ben hozták létre a Tisza bal parti hullámterében. A védetté nyilvánítás legfőbb célja volt a folyó szabályozása után fennmaradt holtágak, ártéri erdők és az ott fellelhető gazdag élővilág megóvása.

A Mártélyi Tájvédelmi Körzet mintegy kétharmadát telepített erdők alkotják, amelyekben erdőterv szerinti erdőgazdálkodás folyik. Ennek ellenére – a természetvédelmi kezelést ellátó Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság erőfeszítéseinek köszönhetően – viszonylag sok természetszerű képet mutató, ártéri puhafás ligeterdőként leírható élőhelyfolt található a területen. Ezen élőhelyek, valamint az ártéri fás legelők látványos tagjai a rendkívüli méretű, változatos formavilágú idős nyárfák. Megőrzésük és kezelésük több szempontból is kiemelt feladata a hullámtéri területek természetvédelmének:

  • Az ártéri puhafás ligeterdők őshonos, állományalkotó fafajainak hosszú távú megőrzése csakis a genetikai diverzitás fenntartásával lehetséges. E sokféleség „letéteményesei” a hatalmas, idős, változatos formavilágú „anyafák”.
  • Az öreg, göcsörtös nagy fák összetett, girbe-gurba ágszerkezete változatos mikro-élőhelyeket biztosít számtalan más faj (rovarok, madarak, kisemlősök stb.) számára
  •  Az idős fák gyökérzete a talaj-élet háborítatlan mentsvára. A talajban élő gombák micéliumából kiinduló gombafonalak behálózzák a fák gyökereit. A kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását. Az erdei talajt átszövő gombafonalak összekötik, és ezáltal a túlélésben segítik az erdő idősebb és fiatalabb növényeit. Ez a folyamat nagy jelentőséggel bír az életközösség egészsége, ellenálló-képessége és stabilitása szempontjából.
  • Az öreg, rendkívüli méretű fák meghatározó tájképi elemek. Felkeresésük nagyszerű élményeket nyújt a természetjárók számára.
A Barci-rét egy rejtett zugában áll ez a rendkívül látványos csomoros fekete nyár. Mellmagassági törzskerülete csaknem 6,5 méter. A törzsét elborító „bütykök” a fekete nyárra jellemző, gazdagon burjánzó vízhajtások által képződnek. A csomoros törzs zegzugos, változatos felülete változatos mikro-élőhely, és egyúttal szoborszerű szépséget kölcsönöz a fának (fotók: Albert András)

Véletlen egybeesés, hogy az idén 55 éves Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén éppen 55 olyan nagy fát ismerünk, amelyek mellmagassági törzskerülete meghaladja az 5 métert. Ezek leginkább fekete nyárfák – vagy ahogyan az Alsó-Tisza-mentén ismerik: topolyafák. Közöttük Csongrád megye legnagyobb fája: a négy összenőtt tőből álló matuzsálem törzskerülete a 10 métert is meghaladja! Ugyanakkor itt, a Mártélyról induló Tiszai Tanösvény mentén áll a legnagyobb, egytörzsű fa is, amelynek kerülete 770 cm.

Az elkövetkező hónapokban virtuálisan a világhálón vagy a terepen tartsanak velünk, és ismerjék meg az 55 éve védelem alatt álló Mártélyi Tájvédelmi Körzetet!

A Barci-rét fás legelőjének varázslatos tájképét az elszórtan álló, nagy fűz-, és nyárfák alkotják. A tájképi értéken túl az ártéri mocsárrét mikroklímájának meghatározó elemei, a legelő jószágnak árnyat adó mentsvárai e fák.
A fekete nyárak ritkán alkotnak összefüggő, zárt erdőállományt. Legtovább jellemzően a mélyebb fekvésű, vízjárta területek, erek, laposok partélein maradnak életben. Ezáltal szinte „kirajzolják” az ősi vizes élőhelyek nyomvonalát. Ez a több mint 6 méteres törzskerületű óriás az egykori Hód-tavat és a szabályozatlan Tisza körtvélyesi kanyarulatát összekötő Tére-ér partján áll ott, ahol a hajdani hajózó utat a folyószabályozáskor emelt gát ma elzárja.
Egy erdőrészlet tarvágásakor különösen fontos természetvédelmi feladat az egészséges, jó fenotípusos jellegzetességeket mutató, őshonos egyedek vagy facsoportok megőrzése. Egy rendkívüli szépségű, erőteljes növekedésű csomoros fekete nyár hagyásfa látható a képen. Mára a környező fiatal, telepített erdő már erősen felsarjadt, de még így is meghatározó tájképi eleme az árvízvédelmi töltés melletti erdőrészletnek.
A Mártélyról induló Tiszai Tanösvény mentén áll Csongrád megye legnagyobb, egytörzsű fája. Ennek törzskerülete 770 cm. A fekete nyarak korát igen nehéz megbecsülni a méretük alapján, mert fiatal korukban -megfelelő környezetben- rendkívül gyorsan növekedhetnek. Ezzel együtt is valószínű, hogy ez a fa még a folyószabályozás előtt sarjadt – akkor még a Tisza partján- ott, ahol a Szabó-dombot megkerülő folyó keletre, azaz Körtvélyes felé fordult.