Hírek, aktualitások

Hamvas rétihéja terepi képzésen vettek részt kollégáink

A Parlagi Sas Alapítvány jóvoltából több kollégánknak is lehetősége volt, hogy hamvas rétihéja terepi képzésen vegyen részt Szabadszállás környékén. Előadóként Turny Zoltán, az MME hamvas rétihéja fajmegőrzési koordinátora „bemutató” territórium ellenőrzést tartott, ahol terepi tapasztalatokat szerezhettünk a hamvas rétihéják fészkelési viselkedésével kapcsolatban, közben pedig részletes információkat kaptunk a fajról.  A tapasztalatokat később felhasználva könnyebben lehet majd értelmezni a máshol megfigyelt egyedek viselkedését, így hamarabb fény derülhet arra is, ha egy területen új, eddig nem detektált fészkelés történik.

terepi képzés
Fotó: Kovács András

A fokozottan védett hamvas rétihéja (Circus pygargus) a nyílt, mozaikos élőhelyek, gyepek és szántóterületek ragadozó madara. Országosan mintegy 70 párt ismernek, de valós állományuk ennél magasabb lehet, nagy részük (40-50 pár) a Kiskunságban él.

Míg a kecses röptű hím világos hamuszürke színe nem tipikus ragadozó megjelenést kölcsönöz a madárnak, addig a tojó alapvetően barnás színezetű. Ez az ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus) nem a véletlen műve, hanem a sikeres költés záloga. A faj ugyanis a talajon fészkel, így a kotló tojó megfelelő álcázása egyben a fészek elrejtését is eredményezi.

hamvas rétihéja
A hím világos hamuszürke, a tojó barnás színezetű. Fotó: Hencz Péter 

A szinte tökéletes rejtés ellenére a sűrű, sásos növényzetbe vagy a különféle termesztett növénykultúrákba (gabonafélék, lucerna, borsó, stb.) épült fészkek gyakran esnek a mezőgazdasági munkák vagy a ragadozók áldozatává, így csak kevés pár tud ténylegesen fiókát nevelni. Kedvelt költőhelyei térségünkben az üde, magas füvű turjánok zsombék- és magassásosai, valamint télisásosok.

A hamvas rétihéják fészkelésének felmérését erősen megnehezíti a rejtett életmódja. Tavaszi nászrepülése során még könnyen megfigyelhető, amint a párok a magasból gyors keringésekkel alázuhannak, vagy a levegőben a hím az udvarlás részeként táplálékot dob át a tojónak, ám a fészeképítés után hamar lecsökken látványos aktivitásuk. Ilyenkor főként csak a táplálékért járó hím látható.

Felismerve a faj védelmének problémáját és a rejtett életmódból adódó nehézségeket, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2016 óta célirányos felméréseket végez Turny Zoltán bevonásával az ismert, de kevés adattal rendelkező tradicionális költőhelyek alaposabb feltárása érdekében.

Az elmúlt években sok egyéb hasznos megfigyelés mellett egy rendkívül összetett és időigényes feladat eredményeként meghatároztuk a legjelentősebb költőterületeket, és az ott tapasztalt főbb veszélyeztető tényezőket. Az új előfordulási és fészkelési helyek megtalálásával a faj kiskunsági helyzete lépésről lépésre kezdett kirajzolódni, és a korábban csak sejtett költőhelyek állapotáról fokozatosan tisztult a kép.

Az eredményekből tisztán látszik, hogy a Felső-Kiskunság pusztáin és turjánosaiban, a Kiskunsági és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területének határán koncentrálódik az egyik legerősebb hazai állomány, emiatt a faj védelmében nagy szerep hárul a két érintett igazgatóságra.

Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a több éve nem kezelt akár már cserjésedő lápterületeken és mocsárréteken költ leggyakrabban a hamvas rétihéja, emellett jól bevált fészkelőhelyeire rendszeresen visszatér, így a védelmi intézkedések jól meghatározható helyeken összpontosíthatók.

hamvas
Hamvas rétihéja hím. Fotó: Kovács András

A költőhelyek változó tulajdonviszonyai, az alulkezelt területek támogathatóságának hiánya, az egyreszárazodó élőhelyek, a nem megfelelő élőhely-kezelés, valamint a tojásokra és fiókákra veszélyt jelentő fajok (vörös róka, aranysakál, vaddisznó) erősödő állományai a rétihéják költési sikerét gyakran negatívan befolyásolják. Mindemellett joggal bízhatunk abban, hogy a tradicionális költőhelyekre összpontosított védelmi intézkedések sikeres megvalósítása komoly segítség lehet az itteni állomány megőrzéséhez.

Azoknak, akik érdeklődnek a rétihéják, különösen a hamvas rétihéja határozása és védelme iránt, ajánljuk az "Útmutató a hamvas rétihéja (Circus pygargus) terepi határozásához" című rendkívül informatív, képanyaggal gazdagon illusztrált elektronikus kiadványt, amely erről a linkről tölthető le:

https://drive.google.com/file/d/11YiRontsTgFfd45ey-2opKvJTYy7_SIj/view?fbclid=IwAR16t-ZAJzoaiXVCQxGlOq33zXwe5zn8FXZ7MYouubi9A83FwxlQN2hsGqc

A Parlagi Sas Alapítvány által szervezett terepi képzést, valamint a határozó kiadvány elkészítését a Nemzetközi Visegrádi Alap (Visegrad Fund) támogatta.

Felhasznált szöveg: Turny Zoltán

terepi képzés
A terepi képzés közben részletes információkat kaptunk a fajról. Fotó: Kiss Mónika
terepi
A terepi tapasztalatokat később felhasználva könnyebben lehet majd értelmezni a máshol megfigyelt egyedek viselkedését. Fotó: Kovács András