Hírek, aktualitások

Fiókákat nevelő kerecsensólyompárra bukkantunk a Peszéri-erdőben

Közel 35 évvel ezelőttről származnak az utolsó ismereteink kerecsensólymok fészkeléséről a Peszéri-erdőből. Sajnos azóta nem akadtunk a nyomukra, de a feltételezéseink szerint ezek a madarak a nagyfeszültségű oszlopokra kihelyezett ládákban, több tíz kilométeres távolságban telepedhettek meg. Már egy ideje megfigyeltük, hogy ürgét zsákmányolva az erdő irányába repülnek, és ezen információk segítségével megtaláltuk a Peszéri-erdőben költő kerecsensólyompárt. A vélhetően darázsölyv által készített fészekben legalább két fiókát figyeltünk meg, a fészek közvetlen környezetében pedig számos olyan táplálékmaradványt találtunk, amelyek nagy része ürgéből állt.

Kifejlett, de még nem teljesen röpképes kerecsensólyom fiókák egy egerészölyv által épített fészekben (fotók: Lénárt Dávid)

A kerecsensólyom (Falco cherrug) eredetileg sziklán és gallyfészekben is költő ikonikus ragadozó madár. A síkvidékeken jellemzően az elhagyott ragadozómadár-fészkekeket választja költőhelyéül. Alapvetően hegyvidéki fajként tartják számon, de a parlagi sas (Aquila heliaca) és az egerészölyv (Buteo buteo) korábbi intenzív illegális pusztításának megállítása után az 1990-es években visszatértek az Alföldre. Mivel ezek a fajok ideális fészkeket építenek a kerecsensólyom számára, hozzájárultak a faj visszatéréséhez.

Korábban a Felső-kiskunsági-pusztákon egyetlen - mesterséges fészekalapon - költőpárról volt tudomásunk. Az elmúlt években elkezdett alapos felméréseknek köszönhetően idén már a harmadik „klasszikus”, gallyfészekben költő párt is megtaláltuk.

A szülőmadarak a magasból szemmel tartják a fészek közelében zajló eseményeket 

Szöveg: Turny Zoltán, Soós Bence