Egyre több túzokot számolnak a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai a Kárpát-medencében
A túzok (Otis tarda) állományának alakulása kiemelt jelentőségű természetvédelmi kérdés a Kárpát-medencében, ezért minden évben sor kerül a faj egyedeinek egy időben történő, úgynevezett téli szinkronszámlálására. A felmérés célja a teljes Kárpát-medencei állomány minimális nagyságának, térbeli eloszlásának, valamint a téli időszakra jellemző élőhely-használati mintázatainak feltárása. Az idei számlálás eredményei összességében kedvező képet mutatnak, ugyanakkor regionális szinten — az időjárási hatásokkal összefüggésben — jelentős eltérések figyelhetők meg a korábbi évekhez képest. Az adatok értelmezését jelentősen befolyásolta, hogy a hó eleji havazás számottevő állományátrendeződést idézett elő.
A Kárpát-medencében továbbra is a keletpannon régió tekinthető a faj legjelentősebb előfordulási területének. A Hevesi-síkon, a Borsodi Mezőségen, a Hortobágyon, a Dévaványai-síkon, a Bihari-síkon, a Kis-Sárréten, valamint a romániai területeken mindösszesen 1740 túzokot észleltek, ami a 2025. évi 1345 példányhoz képest mintegy 400 egyedes növekedést jelent. A nyugatpannon régióban — azaz a Mosoni-síkon, valamint Ausztria és Szlovákia területén — az állomány nagysága megegyezik az előző évivel: összesen 728 példányt regisztráltak, így ebben a régióban az intenzív növekedést követően idén stagnálást mutat az állomány.
Igazgatóságunk működési területén, a Dunamenti-síkon az idei felmérés során 476 egyedet észleltek kollégáink, ami a 2025-ben regisztrált 614 egyedhez képest jóval kevesebb, de ez csak a nagyobb mennyiségű hó okozta regionális elmozdulásnak tudható be. Az elmúlt időszakban az ország több olyan pontján is lehetett túzokkal találkozni, ami nem a megszokott előfordulási területe a fajnak. Például a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területén, Hódmezővásárhely térségében is volt megfigyelés magányos madarakról, Szarvas külterületén pedig egy nagyobb csapat (mintegy 80 példány) észlelése történt. A Kiskunságban a napokban már 545 madarat számoltak a szakemberek.
A Csanádi-pusztákon és Szerbiában összesen 48 egyedet figyeltek meg, szemben a korábbi évben regisztrált 35 példánnyal. A növekedéshez jelentős mértékben hozzájárult a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által megvalósított repatriációs tevékenység, aminek célja, hogy ezt a leginkább elszigetelt állományt megerősítse, hozzájárulva ezzel a túzok Kárpát-medencei állományának stabilitásához. A túzok hazai védelmét 2026-tól egy európai túzokvédelmi LIFE program, az EUROBUSTARD projekt segíti, amelynek célja a túzok és a reznek európai populációinak megerősítése. Magyarországon főként a Csanádi-puszták túzokállományának helyzetén kívánunk javítani, de a 25 év aktív túzokvédelmi gyakorlaton alapuló védelmi intézkedések az összes hazai túzok-élőhelyen éreztetni fogják hatásukat.
Összesítve tehát, a rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy az idei év elején a Kárpát-medencében legalább 2992 túzok tartózkodott. Ez a 2025. évi számláláshoz képest mintegy 10%-os (270 példány) növekedést jelent, míg a 2004-es állapothoz viszonyítva az állomány közel 50%-kal gyarapodott. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a faj kárpát-medencei állománya tovább növekszik, és hosszú távon kedvező trend rajzolódik ki.
A viszonylag havas és hideg időjárás ellenére a madarak jó kondícióban vannak. Ebben fontos szerepet játszott a havazást követő erős szél, valamint a múlt szombaton tapasztalt átmeneti olvadás, amelyek hatására a túzokok előfordulási területein részben hótól mentes foltok alakultak ki. Ezeken a területeken a madarak hozzáférnek fő téli táplálékukhoz, elsősorban a repce és a lucerna leveleihez. Érdekességként megemlíthető, hogy a hó eltakarításában az őzek jelenléte is közrejátszik, ami közvetetten szintén segíti a túzokok áttelelését, mivel az őzek foltokban lekaparják a növényzetről a havat.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén végzett természetvédelmi beavatkozások, élőhelykezelési- és monitoring tevékenységek továbbra is kulcsszerepet játszanak abban, hogy ez az európai szinten is kiemelt jelentőségű faj hosszú távon megőrizhető legyen.
A túzok világállománya összességében csökkenést mutat, Közép-Európa az egyetlen régió, ahol a több évtizedes és határon átnyúló védelmi intézkedéseknek köszönhetően növekedést tapasztalhatunk.
A túzok (Otis tarda) Magyarországon 1971 óta védett, 1979 óta fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint. Az Agrárminisztérium kiemelten kezeli a faj megóvását, külön szakértői munkacsoportot működtet és a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában is hangsúlyos szerepet kapott az állomány védelmének és növelésének kérdése. Emellett számos program segíti a túzok védelmét: természetvédelmi pályázatok keretében jelentős védelmi intézkedések történtek, egyre több gazdálkodó folytat túzokbarát mezőgazdasági művelést, hangsúlyt kap a túzok- és apróvadvédelmi vadgazdálkodás megvalósítása, illetve – ahol szükséges – az áramszolgáltatók közreműködésével folyamatban van a legveszélyesebb légvezetékek földkábellel történő kiváltása és a madarak repülési útvonalát keresztező nagyfeszültségű szakaszok madárbarát átalakítása is. A faj hosszú távú jövőjét illetően van okunk a bizakodásra, de korántsem dőlhetünk hátra, sok feladat áll még a természetvédelmi szakemberek előtt.
