„Vizet a tájba!” - Egy árasztás hatása a kisfészkű aszat katymári állományára
A kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) egy 1-2 méteres magasságot is elérő fészekvirágzatú pannon bennszülött (endemikus) növényünk, amely elsősorban az alföldi szikes mocsárréteken, lápréteken, tófenekeken és magassásos társulásokban fordul elő, de kisebb állományai a Dunántúlon is megtalálhatóak. Lándzsás levelei és szárának élei szúrósak, tövisesek. Általában június és augusztus között virágzik. A fészekvirágzata sátorozó, gyakran lekonyuló, a fészkek 7–10 mm hosszúak, 6–10 mm szélesek, a párta halványlila. Termései repítőszőrös kaszatok.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén korábban több olyan állománya is ismert volt, ami egyes években elérte a milliós tőszámot, napjainkra azonban a nagy populációi - feltehetően a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai miatt - összeomlottak.
A tavalyi évben Igazgatóságunk az Alsó Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal együttműködve egy ideiglenes műtárgy segítségével a Kígyós-főcsatornából fel tudta tölteni vízzel a Katymár határában levő egykori szikes tó (Fekete-tó) medrének közel teljes területét. Az árasztásnak köszönhetően körülbelül 32-35 hektáros vízborítás keletkezett. Ennek hatására rég nem látott mennyiségben jelentek meg a vízhez kötődő élő szervezetek, elsősorban kétéltűek és madarak. Munkatársaink 2025. áprilisában hat békafajt azonosítottak a területen, és az itt észlelt madárfajok száma a tavalyi évben elérte a százat. Bár a tó július közepére teljesen kiszáradt, számos faj még így is sikeresen fel tudta nevelni a fiókáit.
A tómeder északi része többségében az Igazgatóságunk vagyonkezelésében van, azt egy helyi gazdálkodó bérli és évek óta magyar házi bivalyok legeltetésével hasznosítja. A terület elárasztása tehát bivaly legeltetéssel párosult, aminek botanikai szempontból kedvező élőhelyi hatása főleg az idei évben vált látványossá: visszaszorult a nád és az özönnövénynek számító kanadai aranyvessző kiterjedése is csökkenni kezdett. Már júliusban látszott, hogy a leszáradt mederben több ezer tő kisfészkű aszat fejlesztett tőleveleket, ám a növény életciklusából adódóan ekkor még virágzást nem produkált.
A 2026-ban tapasztalt példátlan aszály miatt a tómedret az idei évben nem sikerült vízzel elárasztani, így a meder szinte egész évben szárazon állt. Kollégáink, a területbejárások során szembesültek azzal, hogy a vártánál is több virágzó kisfészkű aszat hajtott ki. A növények elsősorban a medernek azon a részén jelentek meg nagy tömegben, ahol az előző évben nem volt tartós, mély víz, de az árasztáskor sekély vízborítást viszont kapott, majd a gyors leszáradás után szárazon maradt.
A tömeges nyári virágzást követően szeptember 7-én Igazgatóságunk munkatársai felmérték a védett növény helyi állományát. Meglepetésükre a vártnál is több, összesen 60.856 virágzó tövet számoltak, ezzel az idei évben az észak-bácskai régió legnagyobb ismert állománya vált.
Várhatóan a következő évben ez a tőszám jelentősen csökkenni fog, hiszen a víz hiányzott az idei évben, de a szakemberek számára igen tanulságos eset, hogy egy mesterséges árasztás, valamint legeltetés egyes védett növényfajoknak mennyire kedvező lehet. A kisfészkű aszat magjai és a felszín alatti része pedig a talajban várja, hogy remélhetőleg a közeljövőben a faj ökológiai igényei számára ismét kedvező állapotok alakuljanak ki, és újra csírázásnak, majd egy évvel később virágzásnak indulhassanak.
A kisfészkű aszat védett növényünk. Természetvédelmi értéke 5.000 forint.
Tamás Ádám
természetvédelmi őrkerület-vezető
