Hírek, aktualitások

Ne bántsuk az óriás tőrösdarazsakat! – Nem veszélyesek!

A májusi és júniusi hónapokban egyre gyakrabban kerülhetnek a szemünk elé az óriás tőrösdarazsak, amelyek sem az emberre, sem pedig a háziállatainkra nem jelentenek veszélyt. Ezek a szelíd óriások jelentős mértékben hozzájárulnak a cserebogár-szaporulat mérsékléséhez.

A meglehetősen látványos megjelenésű óriás tőrösdarazsakkal (Megascolia maculata) találkozhatunk kertek, parkok gyepén, korhadó fa vagy a komposzt közelében is. Ez a hazánkban védett darázsfaj Európa legnagyobb termetű hártyásszárnyúja. Testmérete elérheti az 5 centimétert, szárnyfesztávolsága pedig a 8 centimétert is.

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata) (fotó: Somogyi István)

Nagyon fontos megjegyezni, hogy ezektől a szelíd óriásoktól nem kell tartanunk! Rendelkeznek ugyan fullánkkal, de azokat csak nagyon ritkán és kizárólag önvédelemre használják. Abban az esetben, ha megszúr minket egy tőrösdarázs, akkor sem kell kétségbe esnünk, mert bár a szúrás fájdalmas, de allergiás reakciót nem vált ki és másnapra már nyoma sincs.

A kifejlett darazsak elsősorban nektárral táplálkoznak és a méhekhez, poszméhekhez hasonlóan hasznos beporzó rovarok. Szaporodásbiológiájuk egészen izgalmas. Lárváik ugyanis különféle lemezescsápú bogarak lárváiban fejlődnek. A nőstények bámulatos pontossággal találják meg a szarvasbogarak, orrszarvúbogarak, rózsabogarak és bizonyos cserebogarak pajorjait és tojásaikat azokba helyezik. A kikelő darázslárvák pedig belülről, elevenen falják fel a bogárlárvákat. Ezzel egyébként az ember számára a beporzás mellett további hasznot is hajtanak, hiszen tevékenyen részt vesznek a cserebogarak biológiai kontrolljában.

Nagy örömünkre szolgál, hogy az óriás tőrösdarazsakról szóló tájékoztatásaink számos helyszínen (például a kecskeméti Noszlopy Gáspár parkban) kihelyzett figyelemfelhívó plakátokon is megjelennek (fotó: Kiss Mónika)

A fentieknek megfelelően a tőrösdarazsak a társas redősszárnyúdarazsakkal (pl. lódarázs, német darázs, padlás darázs) ellentétben magányosan élnek és csak a szaporodási időszakban találkozhatunk velük nagyobb számban, főleg ha rátalálnak egy-egy bogárlárva-lelőhelyre. Ilyenkor a városi környezetben is megjelenhetnek, néha alaptalan riadalmat keltve azokban, akik nem ismerik őket.

A tavalyi évben kolléganőnknek sikerült videót készítenie egy nőstény óriás tőrösdarázsról, amely éppen lemezescsápú bogarak lárvái után kutatva beás a földbe:

Lódarázs vagy tőrösdarázs?

Sajnos gyakran tévesztik össze őket az akár emberre is veszélyes társas redősszárnyú-darazsakkal, pl. a lódarázzsal (Vespa crabro), pedig könnyű megkülönböztetni egymástól a két fajt. Mert bár a nőstény óriás tőrösdarazsak feje sárga, a hímeké pedig fekete, de a toruk mindig fekete és a szintén fekete alapszínű potrohukon 4 nagy sárga folt is látható. Így még röptükben is fekete-sárga összbenyomást keltenek. Ezt már csak az a tény is erősíti, hogy a hasoldaluk is fekete.

Lódarázs (fotó: Tamási Gergő, izeltlabuak.hu)

A tőrösdarázs hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.