Ritka jelenet! - Fajtársát fogyasztó zöld gyíkot videóztunk

A zöld gyík (Lacerta viridis) Magyarországon általánosan elterjedt, elsősorban szárazabb, gyepes, cserjés és nyílt erdei élőhelyeken előforduló gyíkfaj. Táplálékának nagy részét ízeltlábúak teszik ki, amelyek közül előszeretettel fogyaszt bogarakat, egyenesszárnyúakat (sáskák, szöcskék, tücskök) és kabócákat, de rendszeresen zsákmányol pókokat és hangyákat, emellett – bár kisebb mennyiségben de – elfogyasztja gyűrűsférgeket és csigákat is.

Azonban ritkán előfordul, hogy a nagyobb testű gyíkok (köztük a zöld gyík is) nagyobb zsákmány után néznek, és más gerinceseket, jellemzően más gyíkokat próbálnak elejteni. Mindezt alátámasztja az a Romániában leírt eset is, amely szerint egy kifejlett zöld gyík egy szintén kifejlett (bár nála jóval kisebb) fali gyíkot (Podarcis muralis) próbált elejteni. Bár ebben az esetben csak annak a letört farkát sikerült elfogyasztania. Egy másik megfigyelés szerint Németországban fiatal fürge gyíkot (Lacerta agilis) találtak a zöld gyík táplálékában. A zöld gyík legközelebbi rokona, a Nyugat-Európában honos nyugati zöldgyík (Lacerta bilineata) esetében is ismert a hüllőpredáció. E faj egyedei elsősorban fiatal közönséges lábatlangyíkokat (Anguis fragilis) fogyasztanak. Fontos azonban kiemelni, hogy bár mindkét faj táplálkozásáról számos kutatás áll rendelkezésre, ugyanakkor ezek az esetek kifejezetten ritkák. A legtöbb vizsgálat során kizárólag gerinctelenek kerülnek elő ezen gyíkok táplálékából.

Nemrég a Kurgán Természetvédelmi Bemutatóhely területén megfigyelt eset azért is különleges, mert a kannibalizmus korábban nem volt ismert a zöld gyík esetében. A kollégánk által készített videón látható, ahogy egy kifejlett zöld gyík, egy idén kikelt fiatal állatot fogyaszt el. Elképzelhető az is, hogy a videón látható nőstény példány a táplálékhiány miatt szorult rá a kannibalizmusra. Bizonyos hüllőfajok esetében előfordul, hogy táplálékhiány esetén gyakrabban fogyasztják el fajtársaikat, ugyanakkor ezidáig ezt elsősorban kígyóknál figyelték meg. Ez az eset arra is rávilágít, hogy továbbra is fennállnak ismerethiányok még a gyakoribb hüllőfajok esetében is.

Szöveg: Wenner Bálint

Videó: Puskás József