Az IFSA SERM 2026 résztvevőinek tartottunk előadást az homokhátsági erdők természetvédelmi kezeléséről
Idén a Homokhátság volt az International Forestry Students’ Association (IFSA SERM 2026) dél-európai regionális találkozó egyik helyszíne. A Soproni Egyetem által koordinált nyolc napos nemzetközi eseményre több országból érkeztek erdészhallgatók, akik megismerhették a hazánk erdőkezelésének sajátosságait és gyakorlatait.
A világ minden tájáról érkezett erdészdiákokat május 30-án szombaton a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. is egyaránt fogadta Bugacon, két helyszínen.
Igazgaságunk szakemberei bemutatták a Homokhátság és a térség természeti értékeit, miközben a természetvédelmi őrszolgálat mindennapi munkájába is betekintést nyújtottunk. Az ökoturizmus lehetőségei is szóba kerültek: tanösvények és bemutatóhelyek segítik, hogy a látogatók testközelből megismerhessék ezt a változó, mégis rendkívül értékes tájat.
A Bócsa–Bugaci törzsterület összefüggő erdőtömbjében haladva jól kirajzolódik a Bugaci Nagyerdő sajátos erdőssztyepp jellege, ahol a pannon homoki borókás-nyárasok és a pannon homoki gyepek mozaikos világa egyszerre van jelen a homokbuckás tájban. A természetszerű erdőgazdálkodásban a holtfa jelenléte és a természetes erdőfelújítás szerepe felértékelődik.
A területen ugyanakkor szembetűnőek a klímaváltozás hatásai: a pusztuló fenyő monokultúrák, a csökkenő talajvízszint és a szélsőséges termőhelyi viszonyok nehezítik a természetszerű erdőgazdálkodást. A klímaváltozás nyomán az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek — különösen a 2012-es nagy tűz — tovább súlyosbítják a helyzetet. Az inváziós fajok terjedése is egyre nagyobb kihívást jelent a homokhátsági erdeinkben.
A szakmai esemény fő programelemei az alábbiak voltak:
- A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Homokhátság Tájegység, illetve a természetvédelmi őrszolgálat tevékenységének bemutatása
- A Bócsa-Bugaci törzsterület összefüggő erdőtömbjének jellemzése, a Bugaci Nagyerdő bemutatása, a saját vagyonkezelésű erdeink, valamint a klímaváltozás kihívásai a természetvédelmi célú erdőgazdálkodás során
- A területen lévő közösségi jelentőségű erdei élőhelytípusok áttekintése
- Euroszibériai erdőssztyepp maradvány-foltok, kocsányos tölgy természetes felújulási folyamatok, makkvetések
- Tájidegen fenyő monokultúrák a területen. Fenyőállományok pusztulása, betegségei, a klímaváltozás hatása az erdőállományokra, monokultúrákkal szemben a kisebb fenyő csoportok jótékony hatásai
- Termőhelyi szélsőségek, domborzat, klímaváltozás termőhelyi hatásai, talajvíz csökkenés, szárazodás
- Közösségi jelentőségű homoki gyepek bemutatása, természetvédelmi oltalom alatt álló értékeink bemutatása a mozaikosan nyílt homoki gyepekkel tarkított erdeinkben
- A klímaváltozás nyomán egyre gyakoribbá váló erdőtüzek ismertetése, a 2012-es nagy erdőtűz hatásai a terület élővilágára
- Az inváziós fajok jelenléte, a terjedésük által okozott problémák, a klímaváltozás nyomán az inváziós fafajok erősödő térnyerése, a védekezés lehetőségei
- A holtfa szerepe az erdőben és a természetvédelmi célú erdőkezelés kapcsán
- Mesterséges erdőfelújítások gyakorlata a területünkön, teljes és részleges talajelőkészítéssel
- Természetes erdőfelújítások alkalmazása az erdőterületen, ezek jótékony hatásai, hagyásfafoltok szerepe
- Az erdőtűz során megmenekült ősborókás maradványfoltok, a pannon homoki borókás-nyárasok, mint kiemelt közösségi jelentőségű előhelyek jellemzése
- Ökoturizmus Bugacon: tanösvények, bemutatóhelyek, ökoturisztika
