Megkezdődött a Tiszaalpári Nagy-tó vízpótlása: Összefogás az ökológiai károk enyhítésére
Megkezdődött az ideiglenes vízvisszatartó elzárás kiépítése a Tiszaalpári Nagy-tó vízpótlása érdekében 2026. július 8-án, miután a rendkívüli aszály és a tartós csapadékhiány miatt a medret a kiszáradás fenyegeti.
Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI), valamint Tiszaalpár Önkormányzata széleskörű szakmai összefogással indítja el a mentőakciót. A beavatkozás célja az a kritikus ökológiai minimum elérése, amely megakadályozza a védett lápi életközösségek és a tóval hidrológiai kapcsolatban álló lápi élőhelyek helyreállíthatatlan károsodását.
A KNPI működési területén a Tiszaalpári Nagy-tó az egyik utolsó olyan természetes vízállás, ahol még megtapasztalható a tiszai ártér egyedülálló élőhelyi sokszínűsége.
A KNPI 2026. május 21-én jelezte az ATIVIZIG felé a Tisza Alpár–Bokrosi ártéri öblözetében található holtágak, és a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek kritikus vízhiányát, továbbá kérte a Lakiteleki (Szikrai) Holt-Tisza és az Alpári Holt-Tisza, valamint a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó vizes élőhelyek, különösen a Tiszaalpári Nagy-tó vízszintjének természetvédelmi közérdekből történő megemelését.
A két holtág vízszintjét sikerült is jelentősen megemelni, ám a Nagy-tóba az alacsony vízállás miatt gravitációs úton nem tudott víz bejutni.
A tó vízzel borított területe jelenleg 35–40 hektárra szűkült; ennek jelentős részén mindössze 15–40 cm-es vízmélység található. Nagyobb, helyenként mintegy egyméteres vízmélység csak a korábbi mederkotrással érintett területen maradt fenn.
Az idei évben a vízhiány miatt a költési siker is szerényebb volt a területen: elmaradt a gémtelepek kialakulása, új fészkelőhely után néztek a sirályok, szerkők és a kis kárókatonák is.
A május elejére kiszáradt mederszéleket gyorsan benőtte a tavi lórom, ami jelentősen visszaszorította a tündérrózsahínár-társulás jellemző fajait.
Bár a meghiúsult költéseket a vízpótlás már nem tudja helyreállítani ebben az évben, a Nagy-tó a környező táj egyik utolsó, zavartalan vízimadár-táplálkozóhelye, és a vele hidrológiai kapcsolatban álló, kiemelkedő természeti értéket képviselő lápi élőhelyek állapotának megőrzéséhez is hozzájárul.
A helyreállíthatatlan ökológiai károk elkerülése érdekében ökológiai minimumként a Nagy-tó vízszintjének legalább 10–15 cm-rel, megközelítőleg 80,85 mBf szintig történő emelése szükséges. Ehhez megközelítőleg 800 000 m³ többletvízre van szükség.
A műszaki megoldás: Hogyan jut a többletvíz a tóba?
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) jóváhagyásával egy hatoldalú (ATIVIZIG, KNPI, Lakitelek és Tiszaalpár Önkormányzata, Alpári Tisza Horgász Egyesület, Tiszaalpári Gazdakör) helyszíni egyeztetés után a következő megoldás mellett döntöttek a szakemberek 2026. július 4-én:
- Ideiglenes elzárás: Az Alpári Holt-Tisza közúti hídja (dűlő úti híd) alatti kőszórásnál egy ideiglenes, szükség szerint visszabontható elzárást építenek ki.
- Visszaduzzasztás: Ezzel megemelik az északi holtágszakasz vízszintjét.
- Gravitációs vízpótlás: Amint ez a szint meghaladja a Nagy-tó aktuális vízszintjét, a Nagy-tavi zsilip megnyitásával a Nagy-tavi-csatornán keresztül a víz gravitációs úton, magától folyik be a tó medrébe.
Ez a megoldás hatékony és energiatakarékos, megfelelő hidraulikai feltételek fennállása esetén folyamatos, külön szivattyúzási energiaigény nélküli vízbevezetést biztosít.
Fontos megjegyezni, hogy a 80,85 mBf vízszint nem a természetvédelmi szempontból optimális állapotot jelenti, hanem a súlyos és tartós ökológiai katasztrófa elkerülését szolgáló kárenyhítést, ami már érdemi természetvédelmi hatással jár.
Fontos információk a helyi lakosok és horgászok számára
A kivitelezést (ami 2026. július 8-án megkezdődött) az ATIVIZIG végzi a Tiszaalpári Önkormányzat támogatásával. Ezt követően a vízpótlást a KNPI szakemberei felügyelik.
A munkálatok látványos gépi beavatkozással járnak, de szeretnénk mindenkit megnyugtatni:
- Biztonságban vannak a holtágak: A Nagy-tó feltöltése a vízpótlási mű üzemidő-növekedésével és többletvíz bevezetésével jár. Ezért a beavatkozás nem veszélyezteti a Lakiteleki és az Alpári Holt-Tisza ökológiai vízigényének biztosítását.
- Átmeneti változások a déli szakaszon: A duzzasztással elzárt holtágszakasz (déli böge) vízszintje ideiglenesen stagnálhat, vagy kismértékben csökkenhet. A vízpótlás után a KNPI szakemberei gondoskodnak a zárás visszabontásáról és a holtágak vízszintjének kiegyenlítéséről.
A beavatkozás a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a Natura 2000 irányelvek alapján, természetvédelmi közérdekből kiemelten indokolt.
Köszönjük a helyi közösség megértését és támogatását a táj értékeinek megmentésében!
