Rokonlátogatáson egy túzokkakas Dócon

Dóc település mezőgazdasági tábláin több ezer daru (Grus grus) tartózkodik napjainkban, ami megszokott látvány ilyenkor. A madarak leginkább a frissen aratott kukoricatarlókon szedik össze mindazt, amit a kombájnok elszórtak a betakarítás során. Közeli rokonuk, egy fiatal túzokkakas szintén Dóc külterületén tartózkodik immár egy hónapja, ami viszont egyáltalán nem mindennapi látvány a környéken.

A túzok (Otis tarda) a Darualkatúak (Gruiformes) rendjébe tartozó madárfaj, ami rokonához, a daruhoz hasonlóan a költési idő kivételével csapatokban fordul elő. A fiatal kakasok ivarérettségük elérését megelőzően kisebb-nagyobb barangolásokat tesznek az elterjedési területükön és azon kívül is, ami magyarázatot ad e globálisan veszélyeztetett madár magányos előfordulására egy nem szokványos túzok élőhelyen.

A túzok előfordulása Magyarország kilenc területén mondható rendszeresnek; a Mosoni-síkon, a Felső-Kiskunságban, a Hevesi-síkon, a Borsodi-síkon, a Hortobágyon, Dévaványai-síkon, a Biharban, a Kis-Sárréten és a Csanádi-pusztákon. Ezek a területek egymással kapcsolatban álló hálózatot (úgynevezett metapopulációs rendszert) képeznek, ami a környező országok (Ausztria, Szlovákia, Románia és Szerbia) állományaival együttesen alkotják a Kárpát-medence máig fennmaradt, mintegy 2000 példányos túzokpopulációját.

A dóci megfigyelés helyszíne a Pusztaszeri tájvédelmi körzet részét képezi, ezen felül része az Európai Unió ökológiai hálózatának, mivel az Alsó-Tiszavölgy Natura 2000 területére esik. A térség természetvédelmi szempontból történő megítélése ugyanakkor vegyes megítélésű, hiszen az intenzív szántóföldi környezet (öntözött kukoricaföldek) az átvonuló darvak táplálkozását elősegíti, de a mezőgazdasági környezethez köthető madár- és apróvad fajok szaporodására az intenzív terület- és vegyszerhasználat miatt kedvezőtlen hatással van. A túzok általában kötődik az extenzív művelésű zavartalan élőhelyekhez (pl. ugar- és parlagterületekhez, lucernaföldekhez), ám téli táplálékát gyakran az intenzív művelésű repceföldek biztosítják.

Az Alsó-Tiszavölgy és vonzáskörzete csupán alkalmi előfordulási területként nyilvántartott, az elmúlt 15 évben mindössze három dokumentált előfordulása volt a fajnak, de ilyen hosszú ideig tartó előfordulásról korábban nem volt tudomásunk. A túzokvédelmi szakemberek úgy vélik, hogy a Tisza menti területek fontos szerepet tölthetnek be a faj közép-európai elterjedésében, hiszen a madarak a rendszeresen látogatott területek közti átmozgások során időről-időre megpihennek a számukra alkalmas, zavartalan nyílt élőhelyeken.

„A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” c. LIFE pályázat egyik célja, hogy a dócihoz hasonló időszakosan használt területekről, azok túzokvédelemben betöltött szerepéről minél pontosabb információkat szerezzen, amihez a terepi munkát végző gazdálkodók és hivatásos vadászok segítségét is kérjük. Akinek szokatlan túzokészlelés jut tudomására és azt jelzi az érintett nemzetipark-igazgatóságnál, vagy a tuzok@mme.hu e-mail címen, az nagyban hozzájárul e különleges madárfaj megismeréséhez és védelméhez.

További információk a LIFE projektről: www.tuzok.hu 

Lóránt Miklós

természetvédelmi területfelügyelő, Túzok Life projektkoordinátor