Nagy lépés a hazai túzokvédelemben
Hazánk egyik legnagyobb túzokpopulációjának legjelentősebb veszélyeztető tényezőjét sikerül megszüntetni, ha a Felső-Kiskunságban, Kunpeszér térségében befejeződik a 35 km hosszúságúra tervezett légvezeték-kiváltás. Az I. ütemben 17,3 km szabadvezeték már föld alá került, ez alkalommal tartott sajtótájékoztatót az NKM a helyszínen 2019. április 9-én.
A túzok 1500-1600 példányos hazai állományának mintegy 40%-a Kiskunságban található, ebből is 500-550 példány a Felső-Kiskunságban él. Az élőhelyeik megszűnése után a légvezetékekkel történő ütközés a faj legjelentősebb veszélyeztető tényezője. Erre jelent megoldást az a fejlesztés, amelynek során az NKM hálózati társasága, az NKM Áramhálózati Kft. összesen 34,8 kilométeres távolságban földkábellel váltja ki a légvezetéket és elbontja a vezetékrendszert tartó oszlopokat.
„Az első szakasz a Felső-Kiskunságban készült el, az NKM 17,3 kilométeres légvezetéket cserélt földkábelre a túzokok élőhelyén. A tervek szerint összesen 34,8 kilométernyi légvezeték kerül majd föld alá a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén. A közeljövőben több középfeszültségű hálózat átalakítására is sor kerül a hazai túzokok élőhelyein, az ELMŰ-ÉMÁSZ 25, az E.ON 50 kilométernyi szakaszt vállalt magára. Így nem csak a kiskunsági, hanem a dévaványai és a kis-alföldi túzokok is nagyobb biztonságba kerülnek a következő években. A légvezetékek eltűnése nem csak a túzokok, hanem más madarak életesélyeit is növeli ” – mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a földkábel-fektetési projekt átadó ünnepségen, kedden Kunpeszéren.
„Nagy eredmény és büszkék lehetünk rá, hogy hazánk nemzetközi összehasonlításban is élen jár a szabadvezetékek madárbaráttá átalakítása terén”- jelentette ki Nagy István agrárminiszter.
Nagy István a rendezvényen arról beszélt, hogy a madárvilágot fenyegető legsúlyosabb veszélyek egyike a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés miatti pusztulás. E probléma felszámolására jött létre az Akadálymentes Égbolt megállapodás.
A miniszter szerint: a középfeszültségű hálózat madárbaráttá tételéért már több országrészben is zajlottak beruházások. Így összesen 3446 kilométer hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése, 120 kilométer hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében.
„A légvezetékek földkábelre történő cseréje természet- és tájvédelmi szempontból hatékony eljárásnak számít, ám magas költségigénye miatt, az országot behálózó, csaknem 60 ezer kilométeres szabadvezeték-hálózatnak csak a töredékén alkalmazható ez a megoldás. A szabadvezetékek veszélyességét azonban nem csak túzokok élőhelyein kell csökkenteni. Fontos, hogy az áramszolgáltatók építsék be, vegyék figyelembe a madárvédelmi szempontokat az ütemezett felújításoknál, illetve új vezetékszakaszok kiépítésekor is” – emelte ki a tárcavezető.
Alkér Zoltán, az NKM infrastruktúra vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a fejlesztést 560 millió Ft saját forrásból valósítják meg. Kiemelte, hogy a villamos hálózat üzemeltetési és létesítési gyakorlatában kiemelt célként fogalmazták meg a madárvédelmi szempontok szem előtt tartását. A túzokvédelmi földkábelezési projekt 2018-ban kezdődött az I. ütemmel és a továbbiakban is folytatódni fog..
Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója hangsúlyozta, hogy a Felső-Kiskunságban megvalósított túzokvédelmi beavatkozás a teljes kiskunsági túzokállományra hatással van. A légvezetékek földkábelre cserélése több dolgot is megold: egyrészt megszűnik a felnőtt egyedek egyik legjelentősebb veszélyeztető tényezője, azaz a légkábellel történő ütközés valószínűsége nullára csökken a térségben. Továbbá megszűnik a vonalas létesítmény élőhely-felaprózó hatása, a légvezetékek közvetlen környezetében lévő túzok-élőhelyek a madarak számára elérhetővé válnak, az eddig elkülönült élőhely-foltok összeköttetése megvalósul.
A túzok veszélyeztető tényezői (zárójelben a tényező hatásának globális jelentősége):
1. Megfelelő élőhely-szerkezetű zavartalan nyílt élőhelyek megszűnése (kritikus)
2. Légvezetékekkel történő ütközések (magas)
3. A mezőgazdasági tevékenység során megsemmisülő fészekaljak és fiókák (magas)
4. Tojások, fiókák vagy fiatal madarak predációja (közepes)
5. Megfelelő gerinctelentáplálék-bázis hiánya (közepes)
6. Klímaváltozás (közepes)
7. Orvvadászat (alacsony)
8. Kemény teleken jelentkező veszteségek (alacsony)
9. Zavarás (alacsony)
Az egyes tényezők jelentősége régiónként és időszakonként eltérő lehet, ezeket a hazai túzokvédelmi program megvalósítása során időről időre mérlegelik a szakemberek. Ennek eredményeként prioritásokat határoznak meg, amelyek a mindenkori védelmi stratégia alapját képezik.