Madárkapitányoknak állított emléket a Természetvédelmi Őrszolgálat

A Felső-Kiskunságban, Ürbő-pusztán gyűltek össze a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai hazánk tíz nemzeti parkjából. Az esemény házigazdája a Duna-Ipoly és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságok voltak. A kétnapos szakmai találkozó nyitóünnepségén felavatták a hazai hivatásos természetvédelem kezdetén nagy szerepet játszó „madárkapitányoknak” állított emlékkövet 2023. szeptember 27-én.

A hazai intézményi természetvédelem első mérföldkövének tekintjük, amikor 1922-ben munkába állt Gulyás József kócsagőr, aki az akkor a kipusztulás szélén álló nagy kócsagok őrzését kapta feladatul a Kis-Balatonon. Ő volt az első olyan személy Magyarországon, akit hivatásszerűen a természeti értékek védelmére alkalmaztak. Felújított síremlékét 2021-ben adta át Vörsön az Agrárminisztérium.

A megemlékezést a hazai gyakorlati természetvédelem második állomásán, Ürbő-pusztán folytatta az Agrárminisztérium és a tíz nemzetipark-igazgatóság 2023. szeptember 27-én.

Rácz András, természetvédelemért felelős államtitkár különleges alkalomként értékelte az eseményen, hogy több száz természetvédelmi őri egyenruhás kollégával állhat szemben, akik mind ugyanazért dolgoznak, a Pannon biogeográfiai régió természeti értékeinek megőrzéséért, és arra a természeti és táji környezetre vigyáznak, amit a hétköznapi ember Magyarországnak hív.

Beszédében kiemelte, hogy 1922-ben, amikor Gulyás József kócsagőr munkába állt, mindössze 4 pár nagy kócsag élt a Kis-Balatonnál, ma pedig már az ország összes területén megtalálható ez a faj. A nagy kócsag nem csak a hazai természetvédelem címerállata, de a sikertörténete is egyben.

Az államtitkár elmondta, hogy a hivatásos természetvédelmi őrzés második helyszíne a felső-kiskunsági Ürbő-puszta volt. A térségben ugyanis a mértéktelen tavaszi tojásszedés miatt számos madárfaj fészkének az őrzése vált sürgetővé a 20. század elején. Ürbő-pusztán és a környéki vizes élőhelyeken leginkább a bíbic, de alapvetően valamennyi földön fészkelő madár tojását válogatás nélkül gyűjtötték és árusították a piacokon. Itt a természetvédelmi őrzés nem egy ember nevéhez kötődik, ún. „madárkapitányokat” állítottak szolgálatba. A helyi csendőrség nevesített feladata lett a földön fészkelő madárfajok védelme 1923-ban. A csendőrök, mint „madárkapitányok”, szolgálati idejükön túl egymást váltva felügyelték a vízi madárvilágot. A tojásgyűjtések megakadályozásában részt vettek még a gazdálkodók, a vadászatra jogosultak, de a természetjárók és a madarászok is.

A korabeli krónikákban így fennmaradt Ziegler Emil csendőrparancsnok, Pálfy Tibor uradalmi gazdatiszt, Font István bócsai gazdálkodó, Annók Szabó János bugaci madárvédő neve, de rajtuk kívül mások is szerepet vállaltak a nemes cél érdekében.

Az ünnepségen felavatták Dr. Balanyi Zoltán szobrászművész munkáját, ami a kiskunsági madárkapitányoknak állít méltó emléket. Az emlékkő Ürbő-pusztán, a Bugyi-Kunpeszér közötti műút mentén található, a Sándor-halma nevű kilátó mellett.

A természetvédelmi őrök kétnapos szakmai találkozója ezután terepi programokkal, majd a második napon tartalmas előadásokkal folytatódott. A rendezvényen bemutatták Dr. Magyar Gábor és Bankovics Attila Madárkapitányok című könyvét is.