Jól működik az osztrák-magyar tapasztalatcsere a túzokvédelemben

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, mint a túzokvédelem hazai koordinátor-szervezete rendszeres kapcsolatot ápol osztrák és egyéb külföldi szakemberekkel. Így részt vettünk a jelenleg futó osztrák-magyar túzokvédelmi LIFE program utolsó előtti pályázati ellenőrzésén is, amely 2022. április 28-án volt Ausztriában. Ezt megelőzően pedig Romániából érkeztek természetvédelmi szakemberek hozzánk és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz.

Az együttműködésre, a tudás megosztására és a közös gondolkodásra annál is inkább szükség van, mert a túzok védelme igen összetett feladat. Az élőhelyein olyan tevékenységek zajlanak (mezőgazdálkodás, vadgazdálkodás, infrastrukturális és turisztikai fejlesztések), amelyek tudatos összehangolása a faj védelmével kulcskérdés a madarak jövője szempontjából.

„A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” című LIFE projekt számos eredménye közül kiemelendő a túzokra negatív hatást gyakorló infrastrukturális fejlesztések hatásainak mérséklése, mint például a légvezetékek okozta pusztulások. Ausztriában már jó gyakorlat van a légvezetékek kiváltására, ezek tapasztalatait a hazai áramszolgáltatókkal szorosan együttműködve Magyarországon is igyekeztünk kamatoztatni. Ennek köszönhetően az ország összes régiójában megkezdődtek és helyenként már jelentős eredményeket értek el a túzokvédelmi célból kezdeményezett földkábel-létesítések.

Ezen túl az osztrák kollégákkal a mező- és vadgazdálkodás terén is jelentős az információcsere, ami az élőhelyek megfelelő kezelésében játszik szerepet. Az agrárélőhelyek a túzok mellett számos más, védett és fokozottan védett állatfajnak adnak otthont mindkét országban, de a túzokvédelmi intézkedéseknek legtöbbször a vadgazdálkodás is haszonélvezője.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Duna–Tisza közén az élőhelyek megőrzése mellett komoly erőfeszítéseket tesz a régió mezőgazdasági művelésének túzokbarát módon történő működtetése érdekében.

Míg Ausztriában jellemzően szántóföldi környezetben fordul elő a túzok, addig a Kiskunságban és a keletpannon régióban szántók, gyepek és vizes élőhelyek mozaikja biztosítja számára az élőhelyeket. Így ezeket a területeken nálunk nagyobb állománynagyságban vannak jelen más, a gyepekhez jobban kötődő, jellemzően fokozottan védett fajok (pl. ürge, szalakóta, ugartyúk, kék vércse, hamvas rétihéja, rákosi vipera), ami a sztyeppi életközösségek komplex védelmét igényli.

Az elmúlt évtizedek védelmi tevékenységeinek erőfeszítései eredményesek. A túzokállomány stabilizálódott és a legnagyobb egybefüggő közép-európai fészkelő állománya a Kárpát-medencében, azon belül Magyarországon is növekedésnek indult. A Kárpát-medencei túzokállomány igazoltan 2200 fölé emelkedett.